eN.Dé. folytatja aktuális sorozatát, a Halál-trilógia második része következik, ezt is nagyon köszönjük neki!

Általában minden rendezőnek van egy olyan filmje, amit a mesterművének tartanak. Nincs ez másképpen az olasz horror világában sem. A mostani kritika Lucio Fulci legjobb filmjének tartott alkotását fogja nektek bemutatni. Ez pedig nem más, mint az 1981-ben leforgatott A pokol hét kapuja.

A pokol hét kapuja sorrendben a második Fulci Halál-szériájában. A történet szerint egy fiatal lány, Liza megörököl egy szállodát a nagybátyjától, amit szűkös pénzügyi kerete ellenére igyekszik helyrehozni. Mi azonban tudjuk, hogy ez a szálloda nem más, mint a pokol hét kapujának egyike. A film bevezetője ugyanis 1927-ben játszódik, megmutatva a nézőknek, micsoda borzalmas gyilkosság helyszíne volt ez a hotel. Mandevil lakosai ugyanis itt öltek meg brutális kegyetlenséggel egy Schweick nevű festőt, aki mellesleg éppen azon fáradozott, hogy megmentse az itt élőket. Jutalma pedig a bigott falusiaktól szög a kezekbe, vasláncokkal való agyonverés, illetve az arcának oltott mésszel történő lemaratása és testének befalazása. Liza persze semmit sem tudott a fentiekről, így nagy reményeket fűz szállodájának beindításához. Az épület rendbehozatala azonban nem várt haláleseteket szül. Lizát egy vak lány, Emily próbálja meg figyelmeztetni a veszélyre. Mint ahogyan az lenni szokott, Liza csak legyint a fenyegetésre, egészen addig, amíg furcsa, megmagyarázhatatlan dolgokat nem kezd el tapasztalni. Ezt követően kezdődik meg a már megszokott társulás egy férfival, akivel igyekszenek fényt deríteni az események hátterére.

Mint ahogyan már leírtam, ezt a filmet tartják Fulci legjobb alkotásának, és azt kell, hogy mondjam, akik így gondolják, nem mondanak nagyot. Valóban kiváló horrorról beszélhetünk. Itt Fulcin még nem hatalmasodott el az a szokása, hogy képsorokat mutogat a nézőknek egymás után, mindenfajta koherenciát nélkülözve. A történetet szépen felépítette, nagyon nyugtalanító és hátborzongató légkört sikerült kialakítania, amit borzalmas gyilkosságokkal tett még elviselhetetlenebbé. Fulcira ugyanis jellemző, hogy nagyon hosszan, elnyújtottan és közelről mutat meg minden egyes sebet. Ráadásul ezt sokszor úgy teszi, hogy azt a képzetet kelti, mintha mi okoznánk a sérüléseket, vagy legalábbis ott állnánk a szerencsétlen áldozat felett, és közvetlen közelről néznénk a történeteket. A kora ellenére is nagyon hitelesre sikeredtek ezek a gore jelenetek. A gyomrom egy-két résznél komolyan összerándult. Azért nem valami kellemes hosszú percekig nézni, ahogy madárpókok marnak szét egy embert.

A filmnek persze vannak negatívumai is. Engem mindig idegesít, ha a szereplők teljesen normálisnak fognak fel olyan dolgokat, amiktől egy értelmes ember vagy üvöltve menekülne, vagy legalább felkapná a fejét, és kérdéseket tenne fel. Példának okáért ott van Emily, a vak lány megjelenése. Liza úgy találkozik vele, hogy a lány ott áll a ködben (!!!), az út közepén, a kutyájával. Erre mit tesz Liza? Megáll, és felveszi! Ám nem elég neki ennyi, hanem még be is megy a csajhoz… Ki tesz ilyet?! Emellett Lizának meg se kottyan, hogy ketten halnak meg egy napon a szállodájában, vagy hogy egy kislányt talál a hullaházban, aki megvakult… Nem is tesz fel kérdéseket, és meg se rezzen ezek láttán. Azért ez elég nagy hiba. Még van egy-két ilyen jelenet, ami komolyan felidegesített, mert rontja a film parafaktorát. A másik, amit én hibának gondolok, az a sejtelmesen beúszó köd megjelenése. Én értem, hogy ezzel akarja a rendező mutatni, hogy húha, itt most valami ijesztő dolog fog történni, de nálam pont azt éri el, hogy csak legyintek ezeket látva. Ezt a hibát azonban betudom a korszaknak.

Összességében azt mondhatom, hogy A pokol hét kapuja egy igazán jó kis horrorfilm, ami még pont nem lépi át azt a határt, ami már túl sok lenne a néző gyomrának és lelkének. A színészek nem túl irritálóak és affektálóak, még határon belül mozognak. Ami pedig igazán zseniálissá teszi a filmet, az a vége! Mindegy, hányszor nézem meg, mindig elgondolkodom rajta, és mindig arra jutok, hogy ez igen, így kell befejezni egy horrorfilmet. Mindenkinek csak ajánlani tudom ezt az olasz gyöngyszemet.

Pontszámom: 8/10

IMDb | mafab