Leventével két hónapon át néztük a Stephen King regényekből készült filmes adaptációkat, bújtuk a könyveket. E két hónap keretein belül készítettünk nektek egy összefoglalót, hogy miért is várjuk, annyira az új AZ filmet, feldolgoztuk King multiverzumát és közelebbről is bemutattuk nektek portré rovatunkban, hogy ki is az az ember, akinek ezeket a csodás és elrettentő történeteket köszönhetjük. Utazásunk végéhez értünk, melynek utolsó állomása az, hogy összeszedtük nektek, nekünk melyik 10 adaptáció tetszett a legjobban. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy adaptációkról beszélünk, így nem vettük figyelembe Stanley Kubrick Ragyogását, ami minden kétséget kizáróan egy mestermunka, de mint adaptáció nem állta meg a helyét (erről bővebben itt olvashattok). Listánk összeállításakor alapul vettük a könyveket, megnéztük, ahhoz képest mennyit változtattak a filmeken és hogy ezek a változtatások indokoltak voltak-e, esetleg még jobbá is tették az adott történetet. Természetesen, mint minden lista ez is szubjektív, de igyekeztünk minden szempontot figyelembe venni és az alapján dönteni. Sok kiváló film született a horror egyik legnagyobbjának írásaiból, de lássuk, melyik az a 10, ami a legjobban sikerült.

 

10. Pet Sematary / Kedvecek temetője (1989) (kritikánk - - IMDb | mafab)

Kétségtelen, hogy eljárt a film látványa felett az idő, de ettől függetlenül mégis egy hátborzongató adaptációról beszélhetünk. Sikerült átültetni a könyv hangulatát a vászonra, még úgyis, hogy Gage halála a filmben nem volt annyira borzalmas, mint a lapokon. Ám ettől függetlenül nem egy könnyű esti mese, Zelda pedig nem egy álmatlan éjszakát okozott nekem, bár azt hiszem ezzel nem vagyok egyedül. Az pedig külön pacsit érdemel, hogy az egyik kedvenc együttesem (meg Kingé is), a The Ramones zenéje is felcsendül a filmben. "I don't wanna be buried in a Pet Sematary..." Számomra, minden látványbeli hiányossága ellenére, még mindig egy szerethető és hátborzongató film maradt a Kedvencek temetője. (eN.Dé.)

9. 1408 (2007) (kritikánk - - IMDb | mafab)

Mindig is bírtam John Cusack-et, Samuel L. Jackson pedig az egyik legnagyobb kedvencem, bármikor idézheti nekem a Bibliát. Sajnos kettőjük párosa nem tudta beváltani A mobilhoz fűzött reményeimet, a 1408-ban azonban minden a helyén van. Kiváló az alapkoncepció, nagyon sajátos a film légköre, a látvánnyal sincsen különösebb baj, szívbemarkoló a történet és kellően hátborzongató is. Nem az olcsó ijesztegetésre mentek rá, hanem a lelki síkon történő rettenetre és ez nagyon bejött. Cusack pedig zseniális a fájdalommal küzdő, szkeptikus író szerepében. Azt pedig tényleg mindenki jegyezze meg, hogy a 13-mas számmal jobb nem packázni. (eN.Dé.)

8. The Secret Window / A titkos ablak (2004) (kritikánk - - IMDb | mafab)

A film, amiben Johnny Depp olyan, mint Johnny Depp. Annyira jó látni, amikor végre rendesen színészkedik, ha pedig ezt egy King adaptációban teszi az még inkább megmelengeti a szívemet. A titkos ablak tipikus példája annak, hogyan kell jól megváltoztatni az eredeti sztorit. Sokkal jobban megalkották a film végét, jól adagolták a feszültséget, átjött a paranoid érzés a képernyőn, kiváló volt a tempó, John Turturrot imádtam és baromi jó volt az operatőri munka. (eN.Dé.)

7. Carrie (1976) (kritikánk - - IMDb | mafab)

Az első King adaptációk egyike, az akkor még tehetségében fürdőző Brian de Palma tálalásában, aki bár több helyen is eltér a regénytől és a címszereplő karakterét is sokkal naivabbá, ártatlanabbá tette, mégis remek filmet készített, ami mindig is aktuális marad témájának köszönhetően. (Levente)

6. The Mist / A köd (2007) (kritikánk - - IMDb | mafab)

Tipikusan olyan film, ahol tökéletesen mindegy miféle gyilkos szörnyeteg bujkál a biztonságosnak hitt bázison kívül, az igazi veszély belül lappang, az emberekben, akikből kitörnek a gyilkos ösztönök és megmutatják valódi énüket, amikor már nincs mit veszíteniük. Inkább menne ki az ember a ködbe, mint hogy olyanokkal kelljen együtt élnie, mint amilyeneket a film bemutat. (Levente)

5. Misery / Tortúra (1990) (kritikánk - - IMDb | mafab)

Mindenki rajong valamiért, de van, aki az eszét is elveszti, ha imádottja közelébe kerül. Bár a könyv maga brutálisabb, Kathy Bates alakítása felejthetetlenné tette a filmet. (Levente)

4. Dolores Claiborne (1995) (kritikánk - - IMDb | mafab)

Döbbenetes volt felnőtt fejjel újranézni a filmet, amiben a központi problémákat és a lélektani motívumokat gyerekként nem értettem meg. Ékes példája, hogy King nem csupán egy horroríró, aki elborzaszt a különböző szörnyűségekkel, hanem a lélektan ismerője, aki tudja, hogy az igazi fájdalmat az emberek egymásnak tudják okozni, a szörnyűségeket pedig az emberi lélekben kell keresni. (Levente)

3. The Shawshank Redemption / A remény rabjai (1994) (IMDb | mafab)

"Emlékezz Red, a remény jó dolog, talán a legjobb." Az pedig még jobb, ha ilyen csoda születik a vásznon, mint amilyen ez a film. Akármikor, akárhányszor újra tudom nézni, mindig magával ragad és nem ereszt. Hibátlan alkotás, kiváló rendezéssel és színészi játékkal. Még több ilyen kellene. (eN.Dé.)

2. The Green Mile / Halálsoron (1999) (kritikánk - - IMDb | mafab)

A kritikámban már kifejtettem, de most itt is leírom: Frank Darabont kérlek, rendezz még több King filmet, mert zseniális, amit csinálsz. A Halálsoron az a film, aminek nem érdekel a játékideje, mindegy mikor adják, vagy milyen hangulatom van, 10000%, hogy ha látom, akkor végignézem. Az is borítékolható, hogy sírni fogok rajta. Elképesztő hangulat, csodálatos színészek, egyszerre felemelő és a mélybe taszító történet. Frank, kérünk még ilyen filmeket. (eN.Dé.)

1. IT / AZ (2017) (kritikánk - - IMDb | mafab)

Az AZ-ból soha nem készült rendes adaptáció, ami filmként is megállta volna a helyét, egészen 2017-ig. Lehet szeretni a régi mini-sorozatot, van egy nosztalgikus hangulata, de az idő a rengeteg hibáját, karakter félremagyarázását nem teszi jóvá. King könyve nem egyszerű lapok kötege, ez a regény él, dobog benne Derry szíve és amikor valaki kiolvassa gazdagabb lesz valami megfoghatatlannal. Ahhoz, hogy ezt jól ültessék át vászonra olyan emberekre volt szükség, mint Andy és Barbara Muschietti, akik szívvel-lélekkel nyúltak hozzá az alapműhöz, ott változtattak ahol kell, és saját érzéseiket is belevitték. Így készülhetett el az eddigi legjobb King adaptáció és film is, ami tökéletesen visszaadja mindazt, ami Kingben szerethető. (Levente)

Csak ismételni tudom magamat, hogy köszönöm a készítőknek ezt a filmet. Végre megkaptam mindent, amit eddig csak a könyv elolvasása közben érezhettem. Nagyon örülök, hogy nem olcsó jumpscare jelenetekkel tömték meg a filmet, hogy képesek voltak az igazi hangulatkeltésre és a látványvilág összefogására. Rémületes dolgok történnek ezekkel a gyerekekkel és a készítők nem finomkodták el a dolgot. Az első másodpercében beszippantott a film és még jóval a vége után is a hatása alatt voltam. Ennek az alkotásnak nemcsak az esze, hanem a szíve is a helyén van. Alig várom a folytatást. (eN.Dé.)