Neje halálát követően David (John Cho – Kalandférgek, Az ördögűző-sorozat) egyedül neveli lányát, Margot-t. Kapcsolatuk kiegyensúlyozottnak tűnik, ám egy napon a kamaszlány eltűnik, ügyéből pedig rövidesen rendőrségi nyomozás kerekedik. David belemászik Margot laptopjába, hogy segítse a hatóságok munkáját. Hamarosan kénytelen rájönni, hogy gyakorlatilag semmit sem tud a lányáról.
A Keresés formabontó film…lenne, ha nem létezne a szintén egy laptopon játszódó, 2014-es Ismerős törlése (Unfriended), amelyben egy démoni Skype-beszélgetésnek lehetünk szem- és fültanúi, és annak folytatása, a Dark Web, valamint a Keresés előtt nem sokkal bemutatott Profile, ami egy oknyomozó újságírónő és egy ISIS-toborzó megtörtént sztoriját meséli el. Mind a négy mű produceri székében az orosz Timur Bekmambetov foglalt helyet, akinek korai filmjei (Éjszakai őrség, Nappali őrség) kisebb kultstátuszt vívtak ki maguknak, ám miután elhagyta az orosz anyaföldet és Amerikába ment, olyan förtelmeket készített, mint az Abraham Lincoln, a vámpírvadász és a Ben-Hur remake-je, amelyek nemcsak kritikailag, hanem pénzügyileg is kudarcot vallottak. A végig digitális eszközökön bonyolódó filmjeivel azonban alaposan belenyúlt a tutiba, mivel a nevetségesen alacsony büdzsé mellé tetemes bevételek társulnak, ráadásul a Keresést és a Profile-t (amiben az orosz a rendezői kreditet is magáénak mondhatja) az ítészek is szeretik.
Nem csoda, hogy a Keresés nagy sikert aratott, hiszen egy remek alkotásról van szó. A szokásostól jócskán eltérő elbeszélésmód működik, erős beleélést generál, hiszen mi is a képernyőkön éljük az életünket. David ugyanúgy nyitogatja a programokat, keres a Google-ben, mint mi, éppen ezért minden nagyon természetesnek hat. A készítők zseniális módon állítják a formanyelvet a történet és a karakterek szolgálatába: az első 10 percben például minden megtudunk a központi család fájdalmáról és teljesen képbe kerülünk a karakterekkel, úgy, hogy csak videókat, képeket, e-maileket és naptárbejegyzéseket látunk.
A Keresés azonban nemcsak kreatívan elmesélt, hanem rendkívül fordulatos és a humort sem veti meg, ráadásul úgy képes felhívni a figyelmet az online lét veszélyeire, hogy az nem hat közhelyesnek, hála az életszerű, hihető problémákkal rendelkező karaktereknek, illetve a kitűnő színészi alakításoknak (a prímet John Cho viszi, aki hibátlanul hozza az online világba alámerülő, hétköznapi családapát).
Nagy kár azonban, hogy a Keresés egy túlságosan is hollywoodi, kényelmes befejezést kapott, ennek ellenére bőven az év legjobb thrillerjével van dolgunk: ötletes, izgalmas és drámai egyszerre. A fogadtatását elnézve nem meglepő, hogy Bekmambetov még rengeteg úgynevezett screen-life, azaz ”képernyő-élet” filmet szeretne tető alá hozni a közeljövőben (a tervezett filmek többsége a horror és a thriller műfajába tartozik, de van köztük vígjáték is.). Ezzel kapcsolatban annyit jegyeznék meg, hogy jó, hogy jönnek még ilyen alkotások, hiszen van még bennük lehetőség, ugyanakkor a sorozatgyártás ezeket a filmeket is könnyedén kifullaszthatja.
8/10
