Négy évvel a Mátrix sikere után Larry és Andy Wachowski ismét harcba küldte Neo-t és az emberiség felszabadított tagjait, hogy végleg leszámoljanak a gépek uralmával és a Mátrix hamis világával. Mondhatnánk azt, hogy tipikus második részt láthatunk, de ez koránt sincs így. Valóban nagyobb szabásúak az akciók, látványosabbak a robbanások és Monica Bellucci is ebben a részben szerepel, a végtelen számú Smith ügynökökről már nem is beszélve mégsem ezektől válik jó filmmé a második rész…

Ebben az epizódban Neo feladata – a próféciának megfelelően – az lesz, hogy eljusson a forráshoz és ezáltal kikapcsolja az emberiséget fogva tartó Mátrixot. Ehhez azonban szüksége van a Kulcskészítő (Randall Duk Kim - Nindzsa gyilkos /2009/, Gyilkosok gyilkosa /1998/) segítségére, csak ő tudja megmutatni az utat Neo-nak és kinyitni a forráshoz vezető ajtót. Ez azonban komoly problémákba ütközik, mivel a férfit fogságban tartják, a valóságban pedig a gépek mindent elsöprő serege igyekszik az emberiség utolsó városa, Zion felé, hogy elpusztítsák azt és a benne élőket egyaránt…

Amit előző írásomban leírtam a filmről és annak technikai megoldásairól most is tökéletesen igaz. Látványos akciókat láthatunk ezúttal is, Neo harca a Smith ügynökökkel vagy az autópályás üldözés hatalmas adrenalinbomba. A világunk furcsaságaira adott válaszok pedig most is tudnak meglepetésekkel szolgálni, elég csak a Szeráfra vagy az Ikrekre gondolnunk. Tökéletesen felépített és megvalósított folytatás.

Újratöltve… Igen. Bárki, aki valaha is játszott számítógépes vagy konzolos játékokkal jól tudja az újratöltés helyét és szerepét a gép kínálta világban. Ezáltal van lehetőségünk kibújni a világ törvényei alól, sutba dobhatjuk a felelősségérzetünket, halhatatlanokká és mindentudókká válhatunk, még környezetünk és az abban létező személyek újra és újra teszik azt, amit a programjuk diktál nekik. Egy apró csalás és tudjuk, mi történhet a következő két percben vagy akár 10 perccel azután, hogy súlyos hibát vétettünk. Istenek lehetünk, akik mosolyogva semmisítenek meg vagy áldoznak fel bárkit, attól függően mire van szükség a hűn áhított cél eléréséhez. Az előző részhez hasonlóan itt is lezajlik egy fontos párbeszéd a fináléban, de ezúttal nem Smith ügynök mutatja be az emberiséget, szavakba sűrítve a személyiségét alkotó kódsorokat. Neo ezúttal az Építésszel (Helmut Bakaitis - A fegyvertelen katona /2016/) beszélget, ő a mátrix alkotója, személyes istene. A világ, a benne élő emberek, a hibás működést üldöző, embereket likvidáló ügynökök teremtője. Az első rész Smith ügynökös monológját a film vetítésének idején úgy éreztem nem lehet felülmúlni, de az író- és rendezőpáros ebben is sikerrel járt. Úgy érzem ezek a mondatok teljes mértékben igazolják a szavaimat:

"A Kiválasztott most funkciójának megfelelően visszatér a Forráshoz és elterjeszti az általa hordozott kódot újraindítván a Primer Programot. Aztán kiválasztasz a Mátrixból 23 egyedet, 16 nőt és 7 férfit, akik felépítik Ziont. Amennyiben funkcióddal ellentétesen cselekszel, a rendszer összeomlik, és minden emberi egyed, aki a Mátrixra van kötve, meghal. Mivel Zion városa megsemmisítésre kerül, ez nyilvánvalóan azt jelenti, hogy az emberi faj végérvényesen kipusztul."

Hideg, kimért, érzelem nélküli szavak. Egy olyan Mindenható szavai, aki minden eshetőséggel számolt, mindent tud és mindent látott már, nincs számára meglepetés, minden előre megírt forgatókönyv szerint zajlik és történik, minden determinált, a szabad akarat csak illúzió, egy előre megírt könyv hőseinek fantazmája szerepük fontosságáról. Ezek a percek nem csak a film, de a Mátrix trilógia legnagyobb pillanatai is.

Ez a rész mégis ettől válik sokkal emberibbé, mint az első rész valaha is volt, rámutat arra, hogy a teljes esélytelenség ellenére is képesek vagyunk a végsőkig küzdeni. Küzdeni azért, amiben, és akiben hiszünk. Elcsépelt tanulságnak tűnhet ez a konklúzió, de talán mégis csak az érzelmeink segítségével emelkedhetünk felül egy gép ridegségén éppúgy, mint azokon a társainkon is, akikből az érzés képessége végleg elveszett…

9/10

IMDb | mafab