
Ahogy tegnap ígértük, rögtön az első két rész bemutatása után jöhet is Az emberi százlábú-trilógia lezáró darabja. Mivel néhány órával a harmadik rész megnézése előtt tekintettem meg az első két epizódot, élénken élt bennem, hogy miért is szerettem azokat, ez pedig megkönnyítette az indoklást, hogy mi bajom is volt a harmadik résszel.
Az első két epizód erőssége a kegyetlenség, a hangulatkeltés, a rettegés volt, amely a Final Sequence-ből maximálisan hiányzott. Az ember ott elhitte, hogy ez akár még meg is történhet, ennek van realitása. Ehhez képest a harmadik részben egy megkattant börtönigazgató (Dieter Laser - emlékezhetünk, ő játszotta az első részben a náci dokit) gondolja úgy nem kevésbé kattant asszisztense (Laurence R. Harvey - ő pedig a második részben parádézott) ráhatására, hogy költségtakarékossági okokból és nevelési célzatból összefűznek ötszáz rabot egy élő emberi százlábúvá. De már maga az, hogy eljussunk idáig, a 101 perces filmből körülbelül 40-50-et vitt el.
Érdekes megemlíteni Dieter játékát, mert zseniálisan hozza, amit Tom Six rendező ráírt. Ugyanakkor egyszerűen nem kellett volna ilyen szerepet adni neki, nem kellett volna ilyen történetet írni és nem kellett volna ezt a filmet elkészíteni, elszúrva az első két részt.
Tény, hogy vannak benne vicces jelenetek, mivel a film tényleg komolytalan, ugyanakkor éppen ezért méltatlan is az első két részhez. És ha már Tom Six - a rendező úgy gondolta, ő maga is megérdemel egy kisebb szerepet a filmben. Sajnos a 101 perces játékidő tetemes része unalomba fulladt, amit az időnként megjelenő gore sem tud feledtetni a nézőkkel. Főleg, mivel az a bizonyos gore tényleg csak időnként jelent meg, igazából nem emlékszem egy olyan jelenetre sem, amely kicsit is sokkolt volna. Az őrült börtönigazgató ugyanis többnyire a fejlövést választotta egy probléma megoldására, nem pedig valami durva kínzást.
Összességében a film hosszú, unalmas és kicsit sem sokkoló. Sajnálatos, hogy a remekül sikerült második rész után a trilógia lezárása már-már átment burleszkbe, ami még akkor sem tett jót a filmnek, ha volt benne egy-két tényleg poénos jelenet. Nem ezért a feelingért, nem ezért a stílusért szerettük meg Az emberi százlábút.
Értékelés: 3/10