Közhely, de mint általában a közhelyek, ez is igaz: a természetet nem lehet uralni, szabályozni, irányítani, a természet utat tör magának, és bár az urbanizáció és a népesedés miatt területe visszaszorul, előbb-utóbb úgyis visszafoglalja. Ilyenkor szoktak tragédiák, katasztrófák történni, áradások, cunami, tornádó, földcsuszamlás és társaik. De van, hogy állatok vesznek revansot a területükre betörő emberen; tudtuk nélkül, de megbosszulják az esetleges kihasználást.

Közhely, de, mint általában a közhelyek, ez is igaz: a természetet nem lehet uralni, szabályozni, irányítani, a természet utat tör magának, és bár az urbanizáció és a népesedés miatt területe visszaszorul, előbb utóbb úgyis visszafoglalja. Ilyenkor szoktak tragédiák, katasztrófák történni, áradások, cunami, tornádó, földcsuszamlás és társaik. De van, hogy állatok vesznek revansot, a területükre betörő emberen, tudtuk nélkül, de megbosszulják az esetleges kihasználást.

Mindig érdekes, és élet közeli, ha egy horror a természettel kapcsolatos, ha a veszélyt jelenti, netán a gyilkos egy állat. Akármennyire is kegyetlen legyen a film, csöpöghet a gore-tól, de a természet, vagy egy állat miatt, mindig rá kell jöjjünk, nem egy Michael Myers-szel van dolgunk, egy sorozatgyilkossal, aki szánt szándékból öl. Az állatok voltak itt először, mi vagyunk a betolakodók, mi foglaljuk el az ő földjüket, ők őshonosak, mi megtűrtek vagyunk.

David Nerlich és Andrew Traucki minden filmjük natural horror, a természet kordában tarthatatlan erejét dolgozzák fel, dzsungelben, óceánon és mocsárban. Aktuális írásomban a mocsár okozta veszélyjel fogok foglalkozni, a rendezőpáros 2007-es horrorjával, mely Halál a mocsárban (Black water) címet viseli. A magyar fordítás vállalhatatlan, címből ítélve egy ZS kategóriás szörnyfilmnek tűnhet, de nem az, sőt, megtörtént esetet dolgoz fel, igazán realisztikus, hihető módon.

Grace (Diana Glenn), férjével, Adammel (Andy Rodoreda) és húgával, Lee-vel (Maeve Dermody) Ausztráliába utaztak meglátogatni egyedül élő édesanyjukat. A családi látogatást egybekötik a nyaralással is, és egyúttal megnézik Ausztrália azon részének nevezetességeit. A hely híres a krokodil tenyészetéről, az állatokat bőrük miatt nevelik, hogy táskákat és kiegészítőket készíthessenek belőlük. Miután megnézték ezt a krokodil farmot, elindulnak, hogy túravezető segítségével vízre szállhassanak, és a mangrove folyón halásszanak. A túra hamar tragédiába torkollik, a fekete vízen egy krokodil felborítja hajójukat, és a várostól elzártan az állat természetes élőhelyén kell, hogy megvédjék magukat.

Bár a történet nagyon egyszerű, egyáltalán nem unalmas. Hamar belecsöppenünk mi is a vízbe, és izgulhatunk a szereplőkért. Ilyen kaliberű filmeknél nagyon fontos tényező a hitelesség, hogy szinte mi is ott érezzük magunkat, elzártan, egy fára kapaszkodva, miközben alattunk egy óriási krokodil van. Az, hogy a víz fekete még inkább félelmetesebbé teszi a kialakult helyzetet, hisz nem látjuk, hol van az állat, csak néha egy-egy vízgyűrű vagy buborék engedi a sejtést. A színészek végig hitelesek maradnak, ami nagyban köszönhető annak, hogy igazi, élő krokodillal forgattak, minimális CGI használatával.  Nagyon tudom ajánlani mindenkinek, mert egy igazán izgalmas, életszerű horror, ami nem esik át a ló túloldalára, és nem állítja be az állatot kiirtandó gonosznak. Végül is az ember tört be az ő territóriumába.Közhely, de, mint általában a közhelyek, ez is igaz: a természetet nem lehet uralni, szabályozni, irányítani, a természet utat tör magának, és bár az urbanizáció és a népesedés miatt területe visszaszorul, előbb utóbb úgyis visszafoglalja. Ilyenkor szoktak tragédiák, katasztrófák történni, áradások, cunami, tornádó, földcsuszamlás és társaik. De van, hogy állatok vesznek revansot, a területükre betörő emberen, tudtuk nélkül, de megbosszulják az esetleges kihasználást.

Mindig érdekes és életközeli, ha egy horror a természettel kapcsolatos, ha a veszélyt a természet jelenti, netán a gyilkos egy állat. Akármennyire is kegyetlen lehet a film, csöpöghet a gore-tól, de a természet vagy egy állat miatt mindig rá kell jöjjünk, nem egy Michael Myersszel van dolgunk, egy sorozatgyilkossal, aki szántszándékból öl. Az állatok voltak itt először, mi vagyunk a betolakodók, mi foglaljuk el az ő földjüket, ők őshonosak, mi megtűrtek vagyunk.

David Nerlich és Andrew Traucki minden filmje natural horror, a természet kordában tarthatatlan erejét dolgozzák fel, dzsungelben, óceánon és mocsárban. Aktuális írásomban a mocsár okozta veszéllyel fogok foglalkozni, a rendezőpáros 2007-es horrorjával, mely a Halál a mocsárban (Black Water) címet viseli. A magyar fordítás vállalhatatlan, a címből ítélve egy Zs kategóriás szörnyfilmnek tűnhet, de nem az, sőt megtörtént esetet dolgoz fel, igazán realisztikus, hihető módon.

Grace (Diana Glenn), férjével, Adammel (Andy Rodoreda), és húgával, Lee-vel (Maeve Dermody) Ausztráliába utaznak meglátogatni egyedül élő édesanyjukat. A családi látogatást egybekötik a nyaralással is, és egyúttal megnézik Ausztrália azon részének nevezetességeit. A hely híres a krokodiltenyészetéről, az állatokat bőrük miatt nevelik, hogy táskákat és kiegészítőket készíthessenek belőlük. Miután megnézték a krokodilfarmot, elindulnak, hogy túravezető segítségével vízre szállhassanak, és a mangrove mocsárban halásszanak. A túra hamar tragédiába torkollik, a fekete vízen egy krokodil felborítja hajójukat, és a várostól elzártan az állat természetes élőhelyén kell, hogy megvédjék magukat.

Bár a történet nagyon egyszerű, egyáltalán nem unalmas. Hamar belecsöppenünk mi is a mélyvízbe, és izgulhatunk a szereplőkért. Ilyen kaliberű filmeknél nagyon fontos tényező a hitelesség, hogy szinte mi is ott érezzük magunkat, elzártan, egy fára kapaszkodva, miközben alattunk egy óriási krokodil van. Az, hogy a víz fekete, még félelmetesebbé teszi a kialakult helyzetet, hisz nem látjuk, hol van az állat, csak néha egy-egy vízgyűrű vagy buborék engedi sejtetni. A színészek végig hitelesek maradnak, ami nagyban köszönhető annak, hogy igazi, élő krokodillal forgattak, minimális CGI használatával.  Nagyon tudom ajánlani mindenkinek, mert egy igazán izgalmas, életszerű horror, ami nem esik át a ló túloldalára, és nem állítja be az állatot kiirtandó gonosznak. Végül is az ember tört be az ő territóriumába.

Szerintem: 7/10

IMDb | mafab