Elképesztő. Elképesztő.

Elképesztő. Elképesztő.

Ez a szó járt végig az alatt az egy óra alatt, amíg néztem az American Horror Story legújabb évadának, a Hotelnek az első részét. Elképesztő és a grófnő. Bevallom őszintén, ezt az évadot vártam eddig a legjobban, annyi potenciált láttam a hotel témájában. És sokkal többet kaptam, mint amire vártam!

Az epizódismertetőm kissé spoileres lesz, de ez kell az alapkoncepció kifejtéséhez, viszont a következő rész előzetesét, valamint pár plusz információkat már spoiler-gomb alatt olvashattok! Jelentkezzünk hát be együtt!

A Cortez Hotel, Los Angeles szívében van, gyönyörű art déco stílusú, grandiózus. A díszlettervezők előtt le a kalappal, eddig egy szezonnál sem végeztek ilyen nagy és gyönyörű munkát, a szálloda elképesztő, mégis van benne valami undorító, koszos, bűzös, rejtegetni való. Nem kell sokáig várnunk, hogy tudatosuljon, minden szoba a fertőt rejti, a helyszín pedig maga a földi pokol, ahol a személyzet asszisztál.

John Lowe gyilkossági nyomozó egy régebb óta tartó ügyön dolgozik; kézre akarja keríteni a Tízparancsolat Gyilkost. Murphy nem hazudott, tényleg a tiszta horrorral van dolgunk, minden úszik a vérben, a sorozatgyilkos áldozatai pedig a sorozat legkeményebb jeleneteiről tanúskodnak. A nyomok a Cortez Hotel 64-es szobájához vezetik, ahol elméletileg senki sem lakik. Az egész szálloda kietlen, érződik rajta a letűnt ragyogás, az elhanyagoltság. Ahogy van már nekünk ikonikus 273-as szobánk a Ragyogás miatt, elképzelhető, hogy a 64-es szoba is hasonlóan hírhedté válik, hisz éppen eléggé rémisztő. Az egyik pillanatban nincs ott senki, a másikban egy arc nélküli wax démon, felcsatolható csavarhúzó szerű dildóval erőszakol meg egy drogfüggőt. Megviselő, elborzasztó és kegyetlen szimbóluma a drogos hallucinációknak. John Lowe-nak sincs egyszerű dolga, el kell kapnia a sorozatgyilkost, és fel kell dolgoznia, hogy Alex-szel (Chloe Sevigny) közös fiúkat valaki elrabolta.

Az első rész a karakterek megismeréséről szólt, és a sort a legjobban várt, legrizikósabb szereplővel kezdeném, a Grófnővel. Ahogy a podcastben is hallhattátok, még szerintem is nagy rizikó volt főszereplővé tenni Lady GaGát, de nemhogy nem csalódtam, még meg is lepődtem az alakításán, mert végre megkaptam azt, amire évek óta vártam – bővebb kifejtés a spoiler gomb alatt lesz – úgy gondolom olyan karaktert sikerült létrehozni, akit mindenki imádni fog. Ahogy Sarah Paulson karakteréért is odavagyok, Sallyért, a megkeseredett, gonosz drogfüggőért, a színésznőnek még soha nem állt jól ennyire szerep, mint a negatív karakter. Donovan (Matt Bromer) a Grófnő hű társa, kellően pszichopata, egyben drága kisfia a recepciós Iris-nak, (Kathy Bates) aki úrnőjének, a hotel tulajdonosnőjének, Elizabethnek minden kívánságát kiszolgálja és oltja szomját.

Ahogy sejthető volt a kedvcsinálókból lesz itt glamour rendesen, de szerintem nem vitték túlzásba, tökéletes egyveleget alkot a horrorral, hogy melegágyul szolgáljanak a szex, a halál, a gyilkosság, a vér és a függőség témájának. Ezt a célt szolgálja Liz Taylor (Denis O’Hare) és Will Drake (Chayenne Jackson) is. Nme utolsó sorban megemlíteném, hogy már az első résszel összekötődik a Hotel az első évaddal, Marcy ingatlanosnak köszönhetően. S bár csak egy pillanatra láthattuk, a szadista Mr. March (Evan Peters) is szerepet kapott, Sally pedig megemlíti, hogy a jó öreg tulajdonos, hogyan készített marionett bábúkat áldozataiból.

Nagyon úgy tűnik, ha ezt a színvonalat tartják fent, hogy az eddigi legdurvább évaddal lesz dolgunk. Én mindenesetre alig várom a következő részt!

Lady GaGára visszatérve, bár eddig csak sejtetve volt, de ő nem csak egy vérimádó, hanem konkrétan egy vámpír. Nem is akármilyen; karakterét Coppola Draculájából, az Éhségből és a Nosferatuból gyúrták össze. Rendkívül jól áll a szerep GaGának, születési nevén Stefani Germanottának, aki most színésznőként is teljesített. Rengeteg utalással van tele már az első rész is, kezdve a Ragyogás szőnyegétől, az Éhség jeleneteinek analógiáján át, konkrét utalásokig. A következő rész előzetese még több izgalmat ígér, hisz elég valószínű, hogy kiderül a Grófnőről, amit én reméltem, hogy ő maga Báthory Erzsébet, a halhatatlan vámpír – nézzétek csak az epizódképet – valamint John Wayne Gacy is tiszteletét teszi!Elképesztő. Elképesztő.

Ez a szó járt a fejemben végig az alatt az egy óra alatt, amíg néztem az American Horror Story legújabb évadának, a Hotelnek az első részét. Illetve kettő: az elképesztő és a grófnő. Bevallom őszintén, ezt az évadot vártam eddig a legjobban, annyi potenciált láttam a hotel témájában. És sokkal többet kaptam, mint amire vártam!

Az epizódismertetőm kissé spoileres lesz, de ez kell az alapkoncepció kifejtéséhez, viszont a következő rész előzetesét, valamint pár plusz információt már spoilergomb alatt olvashattok! Jelentkezzünk hát be együtt!

A Cortez Hotel Los Angeles szívében van, gyönyörű art déco stílusú, grandiózus. A díszlettervezők előtt le a kalappal, eddig egy szezonnál sem végeztek ilyen nagy és gyönyörű munkát, a szálloda elképesztő, mégis van benne valami undorító, koszos, bűzös, rejtegetnivaló. Nem kell sokáig várnunk, hogy tudatosuljon, minden szoba a fertőt rejti, a helyszín pedig maga a földi pokol, ahol a személyzet asszisztál.

John Lowe (Wes Bentley) gyilkossági nyomozó egy régebb óta tartó ügyön dolgozik: kézre akarja keríteni a Tízparancsolat Gyilkost. Murphy nem hazudott, tényleg tiszta horrorral van dolgunk, minden úszik a vérben, a sorozatgyilkos áldozatai pedig a sorozat legkeményebb jeleneteiről tanúskodnak. A nyomok a Cortez Hotel 64-es szobájához vezetnek, ahol elméletileg senki sem lakik. Az egész szálloda kietlen, érződik rajta a letűnt ragyogás, az elhanyagoltság. Ahogy van már nekünk ikonikus 273-as szobánk a Ragyogás miatt, elképzelhető, hogy a 64-es szoba is hasonlóan hírhedté válik, hisz éppen eléggé rémisztő. Az egyik pillanatban nincs ott senki, a másikban egy arc nélküli wax démon, felcsatolható csavarhúzószerű dildóval erőszakol meg egy drogfüggőt. Megviselő, elborzasztó és kegyetlen szimbóluma a drogos hallucinációknak. John Lowe-nak sincs egyszerű dolga, el kell kapnia a sorozatgyilkost, és fel kell dolgoznia, hogy Alexszel (Chloë Sevigny) közös fiukat valaki elrabolta.

Az első rész a karakterek megismeréséről szólt, és a sort a legjobban várt, legrizikósabb szereplővel kezdeném, a Grófnővel. Ahogy a podcastben is hallhattátok, még szerintem is nagy rizikó volt főszereplővé tenni Lady GaGát, de nemhogy nem csalódtam, még meg is lepődtem az alakításán, mert végre megkaptam azt, amire évek óta vártam – bővebb kifejtés a spoilergomb alatt lesz –, úgy gondolom, olyan karaktert sikerült létrehozni, akit mindenki imádni fog. Ahogy Sarah Paulson karakteréért is odavagyok, Sallyért, a megkeseredett, gonosz drogfüggőért - a színésznőnek még soha nem állt jól ennyire szerep, mint a negatív karakter. Donovan (Matt Bromer) a Grófnő hű társa, kellően pszichopata, egyben drága kisfia a recepciós Irisnak (Kathy Bates), aki úrnőjének, a hotel tulajdonosnőjének, Elizabethnek minden kívánságát kiszolgálja, és szomját oltja.

Ahogy sejthető volt a kedvcsinálókból, lesz itt glamour rendesen, de szerintem nem vitték túlzásba, tökéletes egyveleget alkot a horrorral, hogy melegágyul szolgáljanak a szex, a halál, a gyilkosság, a vér és a függőség témájának. Ezt a célt szolgálja Liz Taylor (Denis O’Hare) és Will Drake (Chayenne Jackson) is. Nem utolsósorban megemlíteném, hogy már az első résszel összekötődik a Hotel az első évaddal, Marcy ingatlanosnak köszönhetően. S bár csak egy pillanatra láthattuk, a szadista Mr. March (Evan Peters) is szerepet kapott, Sally pedig megemlíti, hogy a jó öreg tulajdonos hogyan készített marionettbábukat áldozataiból.

Nagyon úgy tűnik, ha ezt a színvonalat tartják fenn, hogy az eddigi legdurvább évaddal lesz dolgunk. Én mindenesetre alig várom a következő részt!

{spoiler}

Lady GaGára visszatérve, bár eddig csak sejtetve volt, de ő nem csak egy vérimádó, hanem konkrétan egy vámpír. Nem is akármilyen: karakterét Coppola Drakulájából, az Éhségből és a Nosferatuból gyúrták össze. Rendkívül jól áll a szerep GaGának, születési nevén Stefani Germanottának, aki most színésznőként is teljesített. Rengeteg utalással van tele már az első rész is, kezdve a Ragyogás szőnyegétől az Éhség jeleneteinek analógiáján át konkrét utalásokig. A következő rész előzetese még több izgalmat ígér, hisz elég valószínű, hogy kiderül a Grófnőről, amit én reméltem, hogy ő maga Báthory Erzsébet, a halhatatlan vámpír – nézzétek csak az epizódképet –, valamint John Wayne Gacy is tiszteletét teszi!

{/spoiler}

(Levente)

A modernkori televíziózás és filmgyártás a végletekig leegyszerűsödött. A felnövekvő fiatalságnak az számít inkább, hogy mit látnak, és nem az, hogy mi történik, minek mi a jelentése. Ryan Murphy tudja ezt, Ryan Murphy zseni. Az American Horror Story ugyanebbe az irányba indult el, ezt nehéz lenne elvitatni. Az ötödik évad valószínűleg, ha nem is zavaróan, de azért leteszi a voksát a karakterközpontú megvalósítás mellett, emellett úgy tűnik, messze a legfontosabb faktora lesz a látvány, az élmény és a hangulat. De az embereket ez tartja a tévé előtt, a fiatalságot ez fogja meg, nem az első évad viszonylag visszafogott látványvilága vagy a második évad egyedisége.

Lehet, hogy az én memóriám nem a régi már, de az első három évadban egészen biztosan nem volt ennyi domború kamerakép, nem volt ennyi felesleges ki-be zoomolás, és nem érezte azt az ember, hogy az egész megvalósítás idegesítően színpadias, mesterkélt. Ugyanakkor magammal szemben sem lenne fair az előző évadokhoz hasonlítani, hiszen minden évadot igyekszem úgy nézni, mint egy önálló sorozatot, amely teljesen független a többitől - mint ahogyan Murphyék el is mondták, hogy minden évadot önmagában is élvezhetőre terveztek.

Érthető valamelyest ez a túlzásba vitt hatásvadászat, hiszen egy első résznek mindig aránytalannak kell lennie, hogy megfogja a nézőt és meg is tartsa. Nem akarom túlzottan kritizálni az első részt, mert a maga nemében nem volt rossz, de nem vagyok benne biztos, hogy ha a sorozat címe nem American Horror Story lenne, hanem valami más, akkor még sok esélyt adnék neki.

Nem zavar sem a beteg karakterek tobzódása, sem a fröcsögő vér, sem a szexuális dolgok, de ha ezek mind a történet és az "érték" rovására mennek, azt nem tudom könnyen elfogadni. De bízom benne, hogy a szélsőséges kezdés után kicsit lecsillapodnak a dolgok, és a glamour (copyright by Levi, magamtól valószínűleg nem írtam volna le ezt a szót, amíg élek) helyét átveszik egyéb elemek is.

(Varin)

Ezúton is felhívnám mindenki figyelmét a magyar AHS rajongói oldalra, melyet itt találtok!