Biztos mindenkinek megvan a gyerekkori kedvenc filmje, ami bár nem horror, tartalmaz olyan elemeket és a frászt hozta rá, de ennek ellenére bármikor elő tudja kotorni felnőtt fejjel is, hogy nosztalgikusan újra leüljön elé, és ugyanúgy élvezze, mint akár évtizedekkel ez előtt.

Az én ilyen kedvencem a groteszk történeteiről ismert Roald Dahl Boszorkányok (The Witches) című regényének 1990-es adaptációja.

Luke szüleivel Norvégiába utazott meglátogatni nagymamáját, aki folyton folyvást boszorkánytörténeteket mesél neki. Az öregasszony állítólag egyszer találkozott boszorkánnyal, minek nyomát megcsonkolt kisujján hordozza. Meséi főleg tanító jellegűek, memoárok - gyermekkori barátnője rejtélyes körülmények között tűnt el. A kislányt édesapja tejért küldte el, de útközben egy idős nő elrabolta, a lányt pedig később szülei házában, egy olajfestményen látták viszont. A festménnyé vált lány hátborzongató módon változtatta helyzetét, és nőtt az évek alatt. Ha tudta volna a boszorkányok fő jellemzőit, mint például a bíborszín szemet, a csonkos lábat, a bibircsókos kezet és fejbőrt, melyet paróka takar, talán nem végezte volna egy festményben.

Egy szörnyű tragédia után Luke és nagymamája Angliába költöznek, ahol a fiú beiratkozik az iskolába, de a tanév kezdete előtt még ellátogatnak egy tengerparti hotelba kikapcsolódni. Az igazgató (Rowan Atkinson) hoteljában biztosítja az éves jótékonysági összejövetelt, melynek keretein belül gyermekek ellátására gyűjtenek. A zártkörű rendezvényt Eva Ernst (Anjelica Huston) vezeti, az eseményre pedig véletlenül Luke is bejut, így szemtanúja lesz az őrületnek. Eva felszólítja az eseményen részt vevő nőket, vegyék le cipőiket, kesztyűiket, parókájukat, ő maga pedig a Főboszorkány emberi maszkját is leveszi. Emlékszem, kicsiként rettegtem a Főboszorkánytól, hihetetlenül ijesztő, mégis van benne valami sikk, stílus és humorérzék.  Természetesen ez teljes mértékben Anjelica Hustonnak köszönhető, ő viszi el a hátán a filmet, remekel a szerepben, nem is csoda, hogy egy évvel később Morticia Addamset is életre kelthette. A boszorkányoknak tervük van, gyűlölik a gyerekeket, és egész Angliát meg akarják tőlük szabadítani. A terv kivitelezéséhez preparált csokoládékat akarnak eladni, melyek megevésétől a gyerek egérré változik. Hogy ezt kivitelezhessék, első sorban el kell tüntetniük az útból az összes szemtanút, kezdve Luke-kal és a nagymamájával.

Imádom ezt a filmet egyszerűen, a kevés jó boszorkányos film közül is a legjobb. Groteszk humorú, sötét mese, horrorisztikus elemekkel, a mai napig teljes mértékben elszórakoztat. A rendező, Nicolas Roeg a zseniális, klasszikus Ne nézz vissza! suspense horrort tette le az asztalra a 70-es években. A hátborzongató történet abszolút a boszorkányok folyamatos jelenlétének köszönhető, ami vehető egyfajta szimbólumnak is a „cukros bácsikra”. Mindenkinek csak ajánlani tudom a Boszorkányokat, igazi, nosztalgikus szórakozás.

Szerintem: 10/10

IMDb | mafab