A Keresztek hegye egy Litvániában, Šiauliai városától 12 km-re északra található keresztény zarándokhely és turistalátványosság. Jelenleg több mint 100 000 kereszt látható itt, melyeket a világ minden tájáról hoztak ide. Az elsőt még az 1800-as években helyezték itt el.

A heggyel kapcsolatban több történet forog közszájon. Az egyik szerint élt a környéken egy farmer, akinek a lánya nagyon megbetegedett, és már haldoklott. Minden orvosságot kipróbált, az összes doktorral beszélt, akivel csak tudott. De mindhiába, a lány állapota egyre romlott.

Minden este ott ült az ágya mellett, fogta a kezét, azt kívánva, hogy gyógyuljon meg. Egyik éjszaka ülve elaludt, és különös álmot látott. Egy fehér ruhás nő jött hozzá, és azt mondta neki, hogy követnie kell az utasításait, ha azt szeretné, hogy a lánya meggyógyuljon. A farmernek egy nagy fakeresztet kellett faragnia, melyet végig kellett vinnie az országon, és letenni egy hegyen. Ez a cselekedet kifejezné Istenben való hitét, az Úr szeretetét – ha ezt megteszi, a lánya felgyógyul.

Nem volt más választása, így úgy döntött, megcsinálja a keresztet. A kereszt azonban nagyon nehéz volt, így 13 órájába telt, míg felcipelte a hegyre. (A legenda változatai két hegyet is megemlítenek, ugyanígy eltér az is, hogy az álombéli nő kérte-e az országjárást, vagy konkrétan megjelölte, hogy hova vigye.) Felállította, majd fáradtan elindult hazafelé. Mikor visszaért szülővárosába, felesége és lánya már vártak rá. A lány betegsége elillant, vidáman üdvözölte hazaérkező apját.

A csodatévő hegy története egész Litvániát bejárta. Sok-sok ember elzarándokolt oda, és elhelyezte a maga keresztjét, abban bízván, hogy az ő beteg szeretteik is meggyógyulnak. Mesélik azt is, hogy az 1870-es években Szűz Mária és a kis Jézus jelent meg a hegyen, és ő biztatta az embereket, hogy hozzanak ide kereszteket.

Van történelmi vonatkozása is a helyszínnek. Az 1800-as években Litvániát elfoglalták, és orosz uralom alá került. A hivatalos vallás az orosz orthodox volt, és a hivatalos nyelv is az orosz lett. Tilos volt bármilyen más vallást gyakorolni, keresztet kifüggeszteni, illetve más nyelven beszélni.

Az emberek 1831-ben és 1863-ban is megpróbálták visszafoglalni országukat, a Lázadók Seregének összetoborzásával. A Szovjetunió ellen zajlott harcok során számtalan katona lelte halálát, és családjaik gyakran nem találták meg az elesettek holttesteit. A sírokra nem volt szabad keresztet helyezni, mert az orosz orthodox egyháznak nem az volt a hivatalos jelképe. Így sok család a hegyre vitt fel kereszteket, ezzel emlékezve a szabadságharcban eltűnt férfiakra.

1918-ban, az I. világháború után Litvánia visszaszerezte függetlenségét. A hegy egyre népszerűbb lett, a II. világháború idején már több mint 400 kereszt állt ott. A két háború közti időszakban főleg áhítat, csodatétel és imádság helyszínéül szolgált.

1944-ben Litvánia ismét szovjet fennhatóság alá került. Ebben az időben az emberek az elnyomás elleni lázadásukat akarták kifejezni a hegyhez vezető zarándoklatokkal. A hegy a litván nacionalizmus nemzeti szimbólumává vált.

A fakereszteket titokban vitték fel a hegyre. Ahogy egyre többen ismerték meg a helyet, egyre többen lopakodtak fel éjszaka. Az orosz kormányzat szibériai száműzetés terhe mellett megtiltotta, hogy további kereszteket vigyenek fel, de a keresztek száma így is egyre nőtt.

Az oroszok háromszor semmisítették meg a hegyet (1961, 1973, 1975), ezzel próbálván megakadályozni, hogy a helyiek saját vallásuknak, illetve a nacionalizmusnak hódolhassanak. A kereszteket elégették vagy fémhulladékot csináltak belőlük. Az egész hegy tele volt szeméttel. Érdekesség, hogy egyszer még vizesárokkal is körbevették, ám a makacs litván népet ez sem tántorította el.

Az ország végül 1993-ban nyerte el ismét függetlenségét. A hegy azóta az elnyomásnak és a litván nép erős akaratának állít emléket.

Két különleges kereszt is található a hegyen. Az egyik az ülő Jézust ábrázolja (lásd fentebb). Mint említettem, az orosz kormány tiltotta a Jézus-hívő katolikusok számára a vallás nyílt gyakorlását. A házban (fedél alatt) ülő Jézus a titkos vallásgyakorlást jelképezi. A hegyen meg lehet venni a szobor kézzel készített mását, amiről azt tartják, szerencsét hoz.

A másik különleges kereszt II. János Pálhoz kötődik. A pápa 1993-ban érkezett Litvániába, ellátogatott a hegyre is. Annyira lenyűgözte a helyszín, hogy egy hatalmas, márványalapzatú fémkeresztet adományozott. Az alapzatba vésett, a pápa által aláírt szöveg megköszöni a litvánoknak az egyház és a vallás iránt kifejezett hitüket.