A mai napon ismét egy Christopher Lee főszereplésével készült filmet mutatunk be, azonban ez az alkotás annyiban eltér a színészóriás többi Drakula-filmjétől, hogy nem a Hammer filmstúdió jegyzi. A film rendezője a spanyol Jesus Franco, akinek a neve nem ismeretlen a 70-es, 80-as évek exploitationjai iránt rajongók körében. Filmjeiben többnyire a műfaj tipikus témáit járta körül: zombik, kannibálok, erotika, gore minden mennyiségben, na és persze a vámpírok. Így tehát szinte magától értetődő, hogy ő is vászonra vitte minden idők leghíresebb vámpírtörténetét.

Jelen alkotás többek között arról nevezetes, hogy ezt tartják a Bram Stoker eredeti regényéhez leginkább hű feldolgozásnak. A történet szerint Jonathan Harker, a fiatal ügyvéd Erdélybe utazik, hogy segítsen ügyfelének, Drakula grófnak megvásárolni egy elhagyatott apátságot Londonban. Drakula azonban csapdába ejti Harkert, akinek később ugyan sikerül megszöknie, de a gróf követi őt a nagyvárosba, ahol Harker két hölgyismerősét, Lucyt és Minát próbálja hatalmába keríteni. Harker önmaga és a többiek szerencséjére annak a Van Helsingnek a magánklinikájára kerül, aki nem teljesen szkeptikus a fiatalember hihetetlennek hangzó történetével szemben, ő maga ugyanis életét a fekete mágia és a vámpírok kutatásának szentelte.

A monumentális kastélyok, gótikus díszletek, ódon gyertyatartók között az ember – a film kétségbeesetten küzdő hőseihez hasonlóan – sokszor érezheti magát kicsinek, Drakula sötét hatalmát pedig hatalmasan fenyegetőnek. A gróf képes állatok formáját ölteni, élők és holtak lelkét hatalmába keríteni, vagy akár kitömött állatokat életre keltve azokat saját szolgálatába állítani, ahogy a film egyik leghatásosabb jelenetében láthatjuk. Harapásával élőhalottá tett rabszolgái fölött teljes hatalommal bír: azok gazdájuk parancsára a legszörnyűbb rémtettekre is képesek. Drakula, akit a film elején öregemberként ismerhettünk meg, a szerencsétlen áldozatok friss vérével táplálkozva egyre nagyobb erőre tesz szert, és külsőre is megfiatalodik. Nem akármilyen hatalommal kell tehát szembenézniük Harkernek és társainak Van Helsing vezetésével, ha élni szeretnének...

A filmben megismerhetünk valamit a gróf élettörténetéből is: Drakula büszke arra, hogy ősi, dicső dinasztia sarja, felmenői Európát védték a török hódítástól. A filmet egyébként lassabb tempó és viszonylag kevés párbeszéd jellemzi, a rendező inkább a hangulat felépítését helyezi előtérbe. Mindehhez társul a mesteri fényképezés, mely sok helyen a giallókra jellemző hangulatokat is csempész a filmbe.

Semmiképpen sem szabad tehát megfeledkezni erről az alkotásról, ha Drakula-feldolgozásokról beszélünk, a gótikus horrorok és a 70-es évek filmművészete iránt érdeklődőknek pedig kifejezetten ajánlom.

9/10

IMDb | mafab