PÁNCÉLBA ZÁRT SZELLEM
Eredeti cím: Ghost in the Shell
Színes, szinkronizált amerikai film

Írta: Johantha Herman, Jamie Moss, Masamune Shirow (manga)
Fényképezte: Jess Hall
Executive producerek: Michael Costigan, Tetsuya Fujimura, Mitsuhisa Ishikawa, Jeffrey Silver, Mark Sourian
Producerek: Ari Arad, Avi Arad, Steven Paul
Rendezte: Rupert Sanders

Szereplők:

Az Őrnagy: Scarlett Johansson
Daisuke Aramaki: Takeshi Kitano
Batou: Pilou Asbaek

Gyártó: Paramount, 2017
Korhatár: 16
Országos bemutató: 2017. március 30.
Bemutatja a UIP-Duna Film

A közeljövőben járunk. Az Őrnagy (Scarlett Johansson) egyedi példány: egy szörnyű baleset után megmentették az életét és tökéletes robotkatonává fejlesztették, akinek az a dolga, hogy elfogja a világ legveszélyesebb bűnözőit. Amikor a terrorizmus szintet lép azzal, hogy már be lehet hatolni az emberek tudatába, s ezáltal irányíthatóvá válnak, egyedül az Őrnagy képes arra, hogy szembeszálljon e fenyegetéssel. Miközben arra készül, hogy legyőzze az új ellenséget, az Őrnagy megtudja, hogy addig hazugságban élt: az életét nem megmentették, hanem ellopták. Semmi nem tudja megakadályozni abban, hogy fényt derítsen a múltjára, hogy megtudja, ki tette ezt vele és hogy megakadályozza, hogy mások is hozzá hasonló sorsra jussanak. A film alapjául a kultikus japán manga, a Páncélba zárt szellem szolgált.

A kiberzsaru elindul

Siró Maszamune 1989-ben jelentette meg Páncélba zárt szellem című mangáját (japán képregény), amely azóta világszerte hatalmas rajongótáborra tett szert, Steven Spielberget, James Cameront és a Wachowski nővéreket is beleértve. A mangából idővel komoly médiafranchise nőtt ki, két kultikus animációs film és két tévésorozat készült, továbbá regények, videó- és mobiljátékok születtek.

Az elmúlt három évtizedben a Páncélba zárt szellem rajongótábora egyre nőtt, hiszen üzenete egyre aktuálisabbá vált. „Filmünk elgondolkodtató tanmese a technológiáról – mondja Avi Arad producer, a Marvel Studios korábbi alapító vezérigazgatója. – A történet érdekes filozófiai kérdéseket vet fel futurisztikus környezetben, de reflektál a mostani valóságra is. Arról szól, hogyan határoz meg bennünket a múltunk vagy az aktuális tetteink. A Páncélba zárt szellem ezt a problémát nagyszabású, izgalmas akciófilm keretein belül dolgozza fel.”

A film akkor kapott zöld utat, amikor Avi Arad elmondta az ötletet Steven Spielbergnek – illetve nem is ő, hanem egy segítőtársa, akire nem is számított. „A malibui tengerparton botlottam Stevenbe és kislányába – emlékszik vissza Arad. – A kislány minden elképzelhető dolgot tudott a Páncélba zárt szellemről, úgyhogy ő adta elő helyettem a filmötletet. Ezzel már sínen is volt a film.”

2008-ban Spielberg és a DreamWorks megszerezte az eredeti mű élőszereplős megvalósításának jogait, aztán nyolc hosszú évbe telt, mire megszületetett a megfelelő forgatókönyv, illetve meglett a rendező és a főszereplő.

A Hófehér és a vadász (Snow White and the Huntsman) rendezőjét, Rupert Sanderst kérték fel a rendezésre. „Rupert elképesztő vizuális fantáziával van megáldva – mondja Arad. – Igazi művészként nyúl az alapanyaghoz és a vérében van a történetmesélés.”

Sanders nagyon jól ismerte a Páncélba zárt szellem-animéket, amelyeket a modern filmművészet mérföldköveinek tart, mert mesterien elegyítik a hamisítatlan japán látásmódot a popkultúra sci-fi toposzaival. „A felnőtté érett animáció rendkívül látványos – mondja a rendező. – Ezek az animék meghatározták a globális futurisztikus esztétikát. Az Őrnagy figurája hihetetlenül izgalmas – erőteljes karakter és ellenállhatatlan szexuális kisugárzása van. Egyszerre ember és gép. Egy filmes nem is kívánhat magának ennél nagyszerűbb kiindulópontot.”

Nem sokkal azután, hogy Sanders 2014 januárjában leszerződött a filmre, átadott a producereknek egy 110 oldalas képregényt, amely azt tükrözte, milyennek képzeli el a filmet. „Vissza akartam térni a Páncélba zárt szellem eredeti világához – magyarázza a rendező. – A manga vizuális nyelve megragadta a fantáziámat, ezért sok képet felhasználtam belőle a vázlatomhoz.”

A Páncélba zárt szellem elképesztően népszerű Japánban, de Amerikában és a világ más országaiban is szeretik ezt az animét. „A képi világ valósággal magába szippant – mondja Sanders. – Ezek a szuggesztív képek lebegtek a szemünk előtt, amikor nekiláttunk kidolgozni a film világát. Szó sincs arról, hogy mindent gyökeresen újraalkottunk volna, de vigyáztunk arra, hogy ne is másoljuk szolgaian az eredetit.”

Az alkotók jól tudták, hogy a rajongóknak igen magasak az elvárásaik, ezért mindent megtettek azért, hogy ne csupán megfeleljenek nekik, de túl is szárnyalják őket. „A manga és az anime nem minden eleme ültethető át közvetlenül élőszínészes filmre, de igyekeztünk hűnek lenni a műfaj szelleméhez, miközben egy új médium segítségével újrateremtjük az eredeti remekművet – magyarázza Jeffrey Silver executive producer. – Ha olyan matériával dolgozik az ember, amelynek globális rajongótábora van, tiszteletben kell tartani őket, megadva, amit elvárnak – de alaposan meg kell fejelni az egészet valami váratlan plusszal.”

Sanders arra törekedett, hogy nagyobb léptékű filmet építsen az alapanyag köré, miközben hangsúlyosak maradnak az érzelmek és a filozófiai üzenet, nemkülönben a feledhetetlen képek, amelyek oly sok rajongót szereztek a Páncélba zárt szellemnek. „Megtartottuk a Gésát a nyitójelenetben – folytatja Silver. – Megvan a kukásautó is, megmaradt valamennyi a Hanka Corporationből, és rengeteg olyan apró dolog is szerepel a filmben, amelyért magam is rajongok. Bár sok szó esik az emberi természetről és a technológiáról, filmünk elsősorban felfedezőút, amelyet egy detektívtörténet keretein belül mesélünk el. Az Őrnagy egy gonosztevőt üldöz, ami elvezet ahhoz a kérdéshez, hogy ki is ez a fickó. Mit vesz el és miért? De amint a nyomozás halad, az Őrnagy rájön, hogy céljaik sokkal közelebb állnak egymáshoz, mint gondolta volna.”

Az egyik legnagyobb feladat annak elérése volt, hogy azok is élvezni tudják a történetet, akik nem ismerik az eredeti műveket. „Arra törekedtünk, hogy a közönség megértse a technológia szerepével kapcsolatos kérdéseket” – mondja Ari Arad producer.

Egy olyan nem túl szép új világban, ahol az emberek képességeit kibernetikus implantátumokkal lehet felturbózni – a megnövelt látásélességtől a telepatikus kommunikáción át az alkoholtűrő-képesség meghatványozásáig –, a hackelés különösen veszélyes fenyegetést jelent. „Ezek nem elrugaszkodott ötletek, hiszen ma is van már okostelefon, szuper hallókészülék és kifinomult pacemaker – mondja Avi Arad. – Az orvostudomány már létrehozta azt a technológiát, amely jelentősen feljavítja a fizikai állapotunkat. Elképesztő dolgok történnek. De ha a világmegváltó technológia rossz kezekbe kerül, katasztrófa lehet belőle.”

A Páncélba zárt szellem jövőbeli világában a bűnözők nem csupán a bankszámlákhoz férnek hozzá, de bejutnak az emberek agyába is, megszerezve emlékeiket, és irányítani tudják a viselkedésüket. A kiberterroristák elfogásához új típusú rendőrségre van szükség. A 9-es Részleg nevű elit antiterrorista osztag tagjai a világ leginkább megdrótozott emberei közé tartoznak, az Őrnagyot is beleértve. „Egy olyan világban, ahol az információ a legfontosabb, a titkok megőrzése a túlélés záloga – magyarázza Michael Costigan producer. – Ezért van szükség a 9-es Részlegre.”

Az alkotók kötelességüknek érezték, hogy hűek maradjanak a franchise hagyományaihoz. Folyamatosan az eredeti mangákból és animékből merítettek ihletet, és a hongkongi forgatásra meghívták Osi Mamorut, a két animációs film, illetve Kamijama Kendzsit, a tévésorozatok rendezőjét.

„Rupert a saját verzióját hozta létre ebből a történetből – mondja Oshii. – Ez a legjobban sikerült és leglátványosabb film a sorozatban. Rupert tökéletesre csiszolt kompozíciókkal, színekkel és világítási ötletekkel látott munkához. Rendezőként úgy gondolom, aki filmet készít, annak a saját vízióját kell megvalósítania, tehát ezt kívántam Rupertnek is. Scarlett Johansson pedig annyira lenyűgöző az Őrnagy szerepében, hogy nem győztem csodálkozni.”

Szereplők a világ minden részéről

Sanders kulturálisan és etnikailag sokszínű jövőt képzelt el, és ezt jól tükrözte, hogy milyen szereplőket választott ki filmje számára. A színészcsapatot a világ minden részéről verbuválta, Japánból, Új-Zélandról, Ausztráliából, Franciaországból, Angliából, az Egyesült Államokból, Kanadából, Zimbabwéből, Dániából, Szingapúrból, Lengyelországból, Törökországból, Fidzsiről, Romániából és Belgiumból. Az Őrnagyot Scarlett Johansson alakítja, aki élettel tölti meg a karaktert, ami Sanders szerint jobbára hiányzik az animációs hősből. „Az Őrnagy az animében eléggé zárkózott és titokzatos figura – mondja a rendező. – A filmünkben viszont meg akarjuk érteni, hogy min megy keresztül. A történetünk megmutatja, mi zajlik a lelkében és milyen irányban fejlődik.”

„Scarlett sajátos gyermeki lélekkel ruházza fel a karaktert, ami nagyon fontos, mert ez egyfajta Pinokkió-történet – folytatja a rendező. – Scarlett nagyon okosan jár el, amikor néha egy-két pillanatra közel enged minket a karakterhez, aztán határozottan ellök magától. Számomra Scarlett a cyberpunk-királynő.”

Ari Arad producer hangsúlyozza, hogy a tomboló technológia az Őrnagy életét változtatta meg leginkább. „Azzal büszkélkedhet, hogy ő a világ legkülönlegesebb embere, ugyanakkor a nézők előtt nem marad rejtve, milyen óriási terhet cipel. Scarlett tökéletesen megragadja az Őrnagy érzelmeit, humorát és a feszültséget, ami majd’ szétveti.”

A kiberterrorizmus elleni küzdelem váratlanul arra készteti az Őrnagyot, hogy megpróbálja kinyomozni, kicsoda is ő valójában, mondja Johansson. „Ruperttel sokat beszélgettünk arról, hogyan keresi az identitását, és mennyire vágyik arra, hogy megtudja, honnan származik. A karakterem rájön, hogy van egy élete, amit másoktól kapott, de van egy másik is, amit ő maga választhat. Ez a fő ok, amiért elvállaltam ezt a filmet. Az identitásunk keresése, a kínzó magány örök emberi tapasztalat, akárcsak az, hogy kapcsolatokra vágyunk – ezek mindig releváns témák.”

A színésznő el van ragadtatva az elképesztő látványvilágtól, amelyet Sanders a film számára megálmodott. „Ez volt a hab a tortán számomra. Az általa teremtett világ nem csupán tisztelgés a rajongók előtt. A filmnek teljesen új hangulata van. Nem az a steril jövő jelenik meg, amit sokszor látunk. Az emberiség bekebelezte magát, mint amikor a kígyó enfarkába harap. Zsúfolt városok épülnek egymásra, embereket állítanak elő más emberekből és számítógépekből.”

Costigan elárulja, hogy csak Johanssont tudta elképzelni a szerepre. „A karakternek nagyon emberinek kell lennie, de ugyanakkor van benne valami nem evilági – mondja a producer. – Meg kell szólítania a közönséget, de távolságot tartva. Erre egyedül Scarlett képes. Addig kapacitáltuk, amíg igent nem mondott.”

A dán Pilou Asbæk játssza Batout, az Őrnagy helyettesét. A film alkotói látták legfrissebb alakításait az Egy háború (Oscar®-ra jelölték legjobb külföldi film kategóriában) és az Emberrablás című filmekben, és tudták, hogy ő kell nekik. „Láttuk az európai filmjeit, de amit itt nyújtott, az igazi reveláció – mondja Costigan. – Amikor az ember fölfedez egy nagyszerű színészt, akit addig nem ismert, jobban megérti, miért érdemes filmeket csinálni.”

Asbæk impozáns fizikuma tökéletes volt Batou, a kőkemény harcos karaktere szempontjából, de Sanders más aspektusról is be tud számolni. „Amikor először ültünk le beszélgetni, azonnal tudtam, hogy ő Batou – mondja a rendező. – Van neki ez az érdes humora meg a medveszerű fizikuma, de munkál benne az az érzékenység is, ami szerintem Batou karakteréhez elengedhetetlen. Mint a 9-es Részleg valamennyi tagja, Batou is meg van drótozva, de nem annyira, mint az Őrnagy. Az Őrnagy azonnal kiborg lett, míg Batou fokozatosan veszíti el az emberi mivoltát. Valahányszor megsérül, beültetnek neki valamilyen elektronikus kütyüt.”

Batou azt szereti, ha szavak helyett az ökle beszél. „A közelharc szakértője, de engedtessék meg azt mondanom, hogy ő a Páncélba zárt szellem szíve és lelke – mondja a dán színész. – Pizzát eszik, sört iszik és imádja a kutyákat. Ezekkel a dolgokkal én is azonosulni tudok és remélem, a közönség is. Batou jó srác: megbízható és kedves.”

Ez a laza hozzáállás kellemesen emberi színezetet ad az egyébként kemény akcióhős imázsának. „Elsőre úgy tűnik, hogy szimpla izomagy, de mindig hamiskás fény csillan Batou chipvezérelt műszemében” – mondja Silver producer.

Johansson szerint az Őrnagy és Batou különleges kapcsolatban állnak. „Amikor együtt vannak, az Őrnagy szinte embernek érzi magát. Nem sok emberben tud megbízni. Batou mellett képletesen szólva leveheti a páncélját. Hűséges embere arra emlékezteti, hogy más élete is lehetne, és talán egykor volt is ilyen.”

A japánok egyik legnagyobb alternatív szupersztárja, Kitano Takesi játssza a 9-es Részleg halk szavú parancsnokát, Aramaki Dajszukét. A leginkább művésznevén, Beat Takesiként emlegetett előadó igazi reneszánsz ember: színész, rendező, forgatókönyvíró, komikus, festőművész és videójáték-tervező. Aramaki egész életét a csapatának szenteli, és afféle pótapja az Őrnagynak.

Sanders Kitano művészetén nőtt fel. „Az elsők között vontam be őt a projektbe. Nem akartam, hogy Aramaki passzív főnökkarakter legyen, aki az íróasztala mögött üldögél. Ő az egyik legkeményebb harcos, megvívta a maga véres csatáit. Még mindig egy old-school forgótáras pisztollyal dolgozik. Ő a feje ennek a fura diszfunkcionális családnak, amit 9-es Részlegnek hívnak.”

Kitano azért örült a felkérésnek, mert olyan projektben vehetett részt, amely eredetileg tipikusan japán volt, de gyorsan meghódította az egész világot. „A rajongók évek óta várták már az élőszínészes változatot. Rupertben pedig megvolt a kellő elszántság és kitartás, hogy megvalósítsa ezt az álmot.”

„Takesi kiváló színész, aki tisztában van a képességeivel – mondja Sanders. – Nem dagályos, minimalista stílusban dolgozik, de van egy nézése, amitől az emberben megfagy a vér.” (Kitano 1994-ben csaknem halálos motorbalesetet szenvedett, arcának jobb fele megbénult. Azóta még különlegesebb lett a nézése meg a járása, amit gondosan beépített színészi eszköztárába. Egy interjúban tudat alatti öngyilkossági kísérletnek nevezte a balesetet. – a ford.)

Mivel Kitano nem tud jól angolul, japánul beszél a filmben, ami tökéletesen illik a történethez. Amikor a 9-es Részleg bevetésen vesz részt, a harcosok telepatikusan kommunikálnak egymással egy implantátum segítségével, amit agytelónak neveznek. „Az agytelónak köszönhetően nyugodtan beszélhetek japánul, mert a csapat minden tagja azonnal a saját nyelvén érti meg – magyarázza Kitano. – Ez annyira jó módszer, hogy már most be kellene vezetni.”

Dr. Ouelet, a Hanka Corporations vezető kutatója, az Őrnagy megalkotója a franchise korábbi produkcióiban férfi volt, Sanders azonban fontosnak tartotta, hogy kiemelje a karakter anyai tulajdonságait. „Dr. Ouelet valóban az Őrnagy anyja – mondja a rendező. – Ő építette. Valami nagyon megfogott benne. Dr. Ouelet arra tette fel az életét, hogy megmentse az emberiséget. Úgy gondolja, ki fogunk pusztulni, ha porhüvelyünket nem tökéletesítjük a technológia segítségével. A baj csak az, hogy kutatásait a hadsereg finanszírozza, és korántsem humanitárius célból.”

A karaktert az Oscar®-díjas francia színésznő, Juliette Binoche alakítja. Meglepődött, amikor Sanders megkereste a felkéréssel. „Nem vagyok valami nagy sci-fi rajongó, de a gyerekeim nem hagytak békén, ezért el kellett vállalnom a szerepet. Amikor először elolvastam a forgatókönyvet, egy árva kukkot nem értettem belőle, annyira másik univerzumban játszódik. De aztán megtaláltam a kapaszkodókat, és rájöttem, mennyire izgalmas és szórakoztató.”

Binoche kíváncsisága nagyon imponált a film alkotóinak. „Egy csomó fontos kérdést tett fel a karakterével kapcsolatban – mondja Costigan producer. – Miért teszi ezt meg azt, miért tart magában ennyi titkot, erkölcsileg hogyan rakja helyre magában, amit csinál? Egy színész csak akkor kérdez ilyeneket, ha nagyon mélyen bele akarja ásni magát a szerepébe.”

A Hanka Corporations alkalmazottjaként a doktor kiváltságos helyzetben van, de drága árat kell fizetmie érte. „Eredetileg méltányolhatók voltak a szándékai, de az ördöggel kötött paktumot – mondja Binoche. – A tudományos énje olyan célratörő, hogy háttérbe szorítja az emberi oldalát. A tudósok az önmaguk által létrehozott világban élnek, és mire szembesülnek a következményekkel, gyakran már késő.”

Szöveg, videók, képek: UIP-Duna Film