A húsvét egyik elengedhetetlen népszokása a locsolkodás, lássunk hát egy kölnikészítőt, aki megpróbálta létrehozni a tökéletes illatot, bármi áron.

A Húsvét egyik elengedhetetlen népszokása a locsolkodás, lássunk hát egy kölni-készítőt, aki megpróbálta létrehozni a tökéletes illatot, bármi áron.

Tom Tykwer (a zseniális Lé meg a Lola rendezője) 2006-ban mutatta be Patrick Süskind azonos című regényének, a Parfüm: Egy gyilkos történetének filmváltozatát, egy kőkemény drámát, melynek bizarrsága elegendő ahhoz, hogy az oldal arculatába még nyugodtan beleférjen.

Történetünk a 18. század Párizsában veszi kezdetét, a bűzős halpiacon, a film egy érzékelhető tulajdonságra fog végig koncentrálni, a szagra, ami szinte hihetetlen, de vásznon is szinte átjön a narrátor leírásainak és az operatőri munkának köszönhetően. Ebben a bűzös városrészben lát napvilágot Jean-Baptiste Grenouille (Ben Whishaw – Felhőatlasz, Skyfall), aki anyja a halas pult alatt megszül és arrébb is rúg. Csodával határos módon Jean-Baptiste életben marad, és egy árvaházba kerül, ahol a gyerekek szinte rettegnek tőle, különleges képessége miatt. Már csecsemőkorától kezdve érez minden szagot, analizálja őket, szétválasztja, majd újra összerakja őket, az orra vezeti a világ megismerésében.

Jean-Baptiste szinte mindent túlél, az árvaházi gyilkossági kísérletet társai részéről, a kikötői munkát, melyet egy-két évnél tovább senki sem bír, közben új illatokat ismer meg. Egy városi útja során megérez egy különös illatot, egy eddig semmihez sem foghatót, a tökéleteset, egy gyümölcsárus lány tiszta, elbűvölő illatát. Ez után szinte megszállottjává válik ennek az új illatnak, amit meg akar őrizni, palackba akarja zárni. A véletlennek köszönhetően igazi testhezálló munkát talál; Giuseppe Baldini parfümkészítő mestert elkápráztatja Jean-Baptiste tehetsége és alkalmazza inasaként. De ahhoz, hogy igazi parfümkészítő váljon belőle el kell utaznia Grasse-ba, ahol megtanulja a szagok megőrzését. útja során rá kell jönnie a felfoghatatlanra: neki nincsen saját szaga. A tökéletes illatot 13 összetevő képezi, együttesen adják az elsöprő mámor érzését. Főhősünk ezért szépen, módszeresen elkezdi összegyűjteni az összetevőket, akkor is, ha az alany tiltakozik.

A városkán úrrá lesz lassan a félelem, a titokzatos sorozatgyilkos miatt, aki vörös hajú nőket vadászik le és vágja le a hajukat. Antoine Richis (Alan Rickman) nemes úr is egyre jobban félti lányát, aki tökéletes potenciális áldozat.

Zseniális film, voltaképpen egy sorozatgyilkos-potré, hisz Jean-Baptiste antiszociális, megrögzött pszichopata, ennek ellenére van valami megkapó gyönyörűség a filmben, ami igazán különlegessé teszi. A rendezői munka természetesen kifogástalan, de az operatőri munka előtt is le a kalappal, ahogy a szagokat próbálja képekkel megjeleníteni, behatol a rothadó testbe, a fák rostjai közé. A színészek hozzák a megfelelőt, Alan Rickmant és Dustin Hoffman nem kell bemutatnom szerintem senkinek. Ben Whishaw pedig ezzel a szereppel tört be. Mindenkinek csak ajánlani tudom!A Húsvét egyik elengedhetetlen népszokása a locsolkodás, lássunk hát egy kölni-készítőt, aki megpróbálta létrehozni a tökéletes illatot, bármi áron.

Tom Tykwer (a zseniális Lé meg a Lola rendezője) 2006-ban mutatta be Patrick Süskind azonos című regényének, a ***Parfüm: Egy gyilkos történeté***nek filmváltozatát, egy kőkemény drámát, melynek bizarrsága elegendő ahhoz, hogy az oldal arculatába még nyugodtan beleférjen.

Történetünk a 18. század Párizsában veszi kezdetét, a bűzős halpiacon. A film egy érzékelhető tulajdonságra fog végig koncentrálni, a szagra, ami szinte hihetetlen, de vásznon is szinte átjön a narrátor leírásainak és az operatőri munkának köszönhetően. Ebben a bűzös városrészben lát napvilágot Jean-Baptiste Grenouille (Ben Whishaw – Felhőatlasz, Skyfall), akit anyja a halas pult alatt megszül és arrébb is rúg. Csodával határos módon Jean-Baptiste életben marad, és egy árvaházba kerül, ahol a gyerekek szinte rettegnek tőle, különleges képessége miatt. Már csecsemőkorától kezdve érez minden szagot, analizálja őket, szétválasztja, majd újra összerakja őket, az orra vezeti a világ megismerésében.

Jean-Baptiste szinte mindent túlél, az árvaházi gyilkossági kísérletet társai részéről, a kikötői munkát, melyet egy-két évnél tovább senki sem bír; közben új illatokat ismer meg. Egy városi útja során megérez egy különös illatot, egy eddig semmihez sem foghatót, a tökéleteset, egy gyümölcsárus lány tiszta, elbűvölő illatát. Ezután szinte megszállottjává válik ennek az új illatnak, amit meg akar őrizni, palackba akar zárni. A véletlennek köszönhetően igazi testhezálló munkát talál: Giuseppe Baldini parfümkészítő mestert elkápráztatja Jean-Baptiste tehetsége, és alkalmazza inasaként. De ahhoz, hogy igazi parfümkészítő váljon belőle, el kell utaznia Grasse-ba, ahol megtanulja a szagok megőrzését. Útja során rá kell jönnie a felfoghatatlanra: neki nincsen saját szaga. A tökéletes illatot 13 összetevő képezi, együttesen adják az elsöprő mámor érzését. Főhősünk ezért szépen, módszeresen elkezdi összegyűjteni az összetevőket, akkor is, ha az alany tiltakozik.

A városkán úrrá lesz lassan a félelem a titokzatos sorozatgyilkos miatt, aki vörös hajú nőket vadászik le és levágja a hajukat. Antoine Richis (Alan Rickman) nemes úr is egyre jobban félti lányát, aki tökéletes potenciális áldozat.

Zseniális film, voltaképpen egy sorozatgyilkos-portré, hisz Jean-Baptiste antiszociális, megrögzött pszichopata, ennek ellenére van valami megkapó gyönyörűség a filmben, ami igazán különlegessé teszi. Felvet jó néhány morális kérdést, például gonosz-e az a gyilkos, aki nem tudja megkülönböztetni a jót a rossztól, csak az esztétikumot nézi és szebbé akarja tenni a világot, adni akar? A rendezői munka természetesen kifogástalan, de az operatőri munka előtt is le a kalappal, ahogy a szagokat próbálja képekkel megjeleníteni: behatol a rothadó testbe, a fák rostjai közé. A színészek hozzák a megfelelőt, Alan Rickmant és Dustin Hoffmant nem kell bemutatnom szerintem senkinek. Ben Whishaw pedig ezzel a szereppel tört be. Mindenkinek csak ajánlani tudom!

Szerintem: 10/10

IMDb | mafab