Nagyon megörültem, mikor megtudtam, hogy van egy spanyol horror, mely egy régi, mexikói, spanyol gyökerekkel rendelkező városi legendát, a La Llorona történetét dolgozza fel. A Síró asszony szelleme népszerű legenda a spanyol ajkú településeken, és leginkább Bloody Mary mondájához hasonlítható.

Természetesen megannyi változatban elterjedt már a történet, de közös jellemzőjük, hogy egy fiatalasszony vízbe fojtotta gyermekeit, majd miután ráeszmélt, mit tett, önnön életét is kioltotta. Azóta a vízpartok, folyók mentén kísért, vinnyogó, síró hangot kiadva gyászolja gyermekeit, ha pedig egy élőt lát meg, megpróbálja elragadni. Állítólag valóban létezett a nő, akit a későbbiekben többször is láttak. Egyes verziók szerint egy mexikói lányba beleszeretett egy spanyol férfi, de csak arra használta a lányt, hogy gyermekeket nemzzen neki. Mikor a nő rájött erre, végzett gyermekével, majd magával is. Mások szerint úgy gondolta, hogyha nem lennének gyermekei, akkor férje szíve újra visszatalálna hozzá. Akik látni vélték, egy magas, vékony, teljesen átázott, fehér ruhát viselő nőként írták le, aki a víz felett lebegett, siratva és keresve gyermekeit.

Alakja megihlette a spanyol és mexikói folklórt, filmeket inspirált meg, valamint a tradicionális mexikói dal, a La Llorona is róla szól. A 2006-os 31. kilométer (KM 31: Kilómetro 31) középpontjában is az ő szelleme áll.

Ágata (Iliana Fox) ikertestvéréhez, Catalinához hajt az országúton, mikor egy elészaladó gyermeket elgázol. Kétségbeesésében és figyelmetlenségében őt magát is elütik, s bár az orvosok megmentik az életét, kómába kerül, és mindkét lábát amputálják. Catalinának furcsa érzése támad, ő nem biztos benne, hogy testvérét baleset érte. Saját szakállára nyomozni kezd, s lassanként rá kell jönnie, hogy lehet, a túlvilágon keresendő a 31-es kilométerkőnél való balesetek gyakoriságának magyarázata.

Hangulatos kis film a 31. kilométer, minden hibája ellenére, főleg, hogy a témával kevés érdemi film dolgozott. Sajnos a főszereplőnő nem tudja beleélni magát a szerepbe, s többször tűnik a játéka ripacsnak, ahogy a gyilkossági nyomozóé is, aki évtizedek óta foglalkozik ezekkel a gázolásos balesetekkel. Logikátlan volt és furcsa, hogy egy elhagyatottnak tűnő úton bizonyos pillanatokban kocsik, kamionok ütnek el embereket, de meg sem állnak, s mintha ott sem lennének, csak azért kellettek volna, hogy legyen egy kis jump scare, és a történet is haladhasson. Talán jobb lett volna, ha egy eredettörténetet mutatnak be La Lloronáról, mert ahhoz képest, hogy a cselekmény szerves része, nem sokat láthatjuk. Ennek ellenére hangulatos horrorral volt dolgom, a képi világ spanyolokhoz méltó, a szellemek pedig ijesztőek, bár néhol kissé sok a CGI. Nem tudom, mikor jönnek rá, hogy nem a CGI-től lesz félelmetes egy kísértet, engem a Mama esetében is zavart a túlságosan sok effekt. Összességében tudom ajánlani a 31. kilométert, nem világmegváltó darab, de nem is ócska, akik pedig szeretik a városi legendákról szóló alkotásokat, azok szeretni fogják.

Szerintem: 5/10

IMDb | mafab