Tess egy visszavonulóban lévő krimiírónő, aki alkalmanként 1200 dollár fejében előadásokat tart megjelent könyveiről. Hű társa Fritzy, és ha most azt hiszitek, ő egy macska, akkor nem tévedtek. Lelövöm a poént: a hölgyeményünk a tipikus „macskás nő”, aki nem szereti kis kedvencét egyedül hagyni, és ha kénytelen is, akkor rábízza a szomszédasszonyára. Utazgat erre-arra, de csak és kizárólag autóval, mert nem szereti a repülőtéri tolongást. Nagyon különc, nagyon magának való. Levelet kap egy bizonyos Ramona Norville-től, aki sok szeretettel meghívja egy újabb unalmas fellépésre Chicopee-be. Tesst eltölti a boldogság, hiszen 300 dollárral többet tehet a bankba, és idegen helyen sem kell éjszakáznia, így igent mond a felkérésre.

Norville kisasszony egy szép nagydarab, rövid hajú teremtmény, aki már találkozásuk első percében boldoggá teszi Tesst, és a visszaútra ajánl egy rövidebb utat. Miután lezavarja a kötelező tiszteletköröket, hazafelé indul, útitársa pedig Tom, a GPS. Néhány mérföld megtétele után furcsa hangokat hall, és szomorúan veszi tudomásul, hogy valaki szögekkel kivert fadarabokat pakolt az útra, és ezzel tönkretette az autóját.

A telefonja persze nem működik, de mielőtt végképp pánikba esne, feltűnik egy teherautó, és Tess elé tárul a hatalmas (a hatalmasak leghatalmasabbika) sofőr, aki megpecsételi a sorsát. Miután jól elveri, sőt párszor meg is erőszakolja, a férfi szimplán bedobja egy csatornába, ahol végül a félájult nő magához tér, és további oszladozó, úszkáló tetemekkel találkozik.

De Tesst kemény fából faragták, nem adja fel. Nehezen, de hazajut. Hogy elpattant-e nála egy húr, vagy csak a bosszú fűti, nem tudom. Ahelyett, hogy a rendőrségre menne, inkább nyomozni kezd. Ne felejtsük el, krimiket ír!

Ijesztő dolgokra bukkan, néhol egész meglepőekre, és nem tud megállni. A belső hangok uszítják, hogy meg kell torolnia minden sérelmét. Fegyvert vesz magához, és elindul vissza.  Mikor szépen körvonalazódnak a dolgok, és azt hinnétek, elkapta a pasit, jön egy csavar, amitől Tess is pánikba esik, és eljátszik a gondolattal, hogy nem kell tovább élnie. A titkok feltárása után senki nem maradhat önmaga, mindenkinek fizetnie kell, vagy meg kell halnia.

Az alapötletet nagyon szeretem, bár eléggé furcsa elképzelés, hogy azokra a dolgokra képes egy törékeny nőci (akit alapjáraton nyugdíjasnak képzeltem el a leírás alapján, de 30 körül mozog), amiket a főhős Tess megtesz. (Újra egy író, kicsit kezd elcsépelt lenni, bár így van mire fogni, hogy miért ilyen okos, miért ennyire szerencsés.) Persze tépázza a lelkét a bűntudat, sokszor fel is akarja adni, de nem emberi, nem valós, nehéz vele azonosulni. Nincsenek annyira kidolgozva a szereplők, mint ahogy Kingtől az megszokott és elvárható.

Készült filmes adaptáció is, melyben Maria Bello játssza a főszerepet, Will Harris pedig a címszereplő.