Coupland professzor nagyon határozott, vonzó egyéniség, aki igazán érdekes kutatási területen tevékenykedik. Egy fiatal nőt vizsgál éppen, aki nagyon furcsa dolgokat tapasztal maga körül. Coupland a csapatával arra vállalkozott, hogy megfejtse a különös jelenségek hátterét. Ebben lesz segítségére Brian, akinek az a feladata, hogy mindent rögzítsen. Persze, ahogy haladnak előre az események úgy válik egyre világosabbá, hogy a csapat nagyon nagy fába vágta a fejszéjét és nem biztos, hogy mindezt sikerül élve megúszniuk.

Az elnémultak történetében nincsen semmi egyedi. Láttunk már ilyen filmeket, sőt 2013-ban ott volt a Démonok között, ami igazán nagyot robbantott és tudott újat mutatni ebben a zsánerben. Jelen cikkünk tárgya is valami hasonlóra készült, ám valamiért mégsem tudtak csodát alkotni. Azért ne szaladjunk ennyire előre, mert rengeteg jó momentuma van a filmnek és vannak részei, amiben kifejezetten erősek voltak.

Kezdjük azzal, hogy nagyon jó volt az alapszituáció, ugyanis Jane Harper és története egyáltalán nem volt unalmas. Sikerült felépíteni a lány körül a misztikumot és tényleg nem lehetett tudni, hogy valami megszállta a leányzót, vagy simán nincs ki a négy kereke, esetleg több van neki a kelleténél. A múltjának rejtélyessége is izgalmas volt, mint ahogyan Coupland karakterét is nagyon erősre írták meg. Igazság szerint ők ketten vitték a hátukon a filmet és miattuk nem fulladt dögunalomba az alkotás.

Jane Haper szerepében Olivia Cooke alakított erőset, míg Couplandet Jared Harris keltette életre és igazság szerint el is nyomott mindenkit maga körül. Harris nagyon jó színész (mondjuk nem is csoda, hiszen Richard Harris fia, aki egészen zseniális színművész volt) és látszott, hogy nagyon jól érzi magát a szerepében. Igyekezett minél több mindent belevinni a karakterébe és sikerült is neki egy nagyon komplex személyiséget megalkotnia és megmutatnia. Nem az ő hibájuk tehát, hogy végül nem sikerült nagyot alkotni ebből a filmből.

A hiba a forgatókönyvben és a rendezésben keresendő. Kezdjük azzal, hogy összecsapták a filmet. Ha van két ilyen erős, érdekes és jó karakterem, mint Harper és Coupland, akkor sokkal több figyelmet kellett volna rájuk fordítani, hogy a motivációik, a reakcióik sokkal érthetőbbek legyenek. Ám a nagyobb baj az volt, hogy nem lehetett érteni, hogy Brian, hogyan kerül a képbe és neki, mik az indítékai és okai. Ez pedig nagy gond, mert ő is központi karaktere volt a történetnek. Ha pedig valakinek fontos szerepet szánnak a cselekményben, akkor illik rendesen összerakni a hátterét. Főleg, hogy ha ennyire érdekes a sztori. Ugyanis az tényleg érdekes volt, de a film készítői elveszítették a lényeget útközben, ezért nem tudtak egy erős darabot készíteni. Itt jön be a mai démonos-megszállós-kísértetes horrorok nagy hibája: nem tudják, mit akarnak kezdeni az alapanyaggal. Csupán ijesztgetni akarnak, vagy nyomozás is lesz és kicsit mélyebbre akarnak ásni? Lehet választani a két út között, vagy éppen vegyíthetik is őket, de ide-oda kapkodni már öreg hiba, mert aztán az lesz a vége, hogy csak úgy odadobálnak dolgokat, amik nem állnak rendesen össze.

Jól tudjuk, hogy James Wan igazi lavinát indított el a filmjeivel, de azt is le kell szögeznünk, hogy ő pontosan tudta, mit akar kihozni a történeteiből. Azt is tudta, hogyan akarja megmutatni nekünk és hogyan kell mindezt tálalnia. Akik meg akarták lovagolni ezt a retró hangulattal megfűszerezett vonalat, ami a klasszikus horrorok reneszánszát célozta meg, nem jutottak tovább az olcsó másolatok legyártásánál. Ez nem csak azért szégyen, mert ezek a horrorok többet érdemelnek, hanem mert sokkal több lehetőség áll a rendelkezésükre, mint anno. Ráadásul Az elnémultak esetében kifejezetten jó színészekkel dolgozhattak együtt és volt nem egy, hanem rögtön két baromi érdekes és izgalmas történet is, amire figyelhettek volna. Ami pedig még rosszabb, hogy egyáltalán nem sikerült borzongató atmoszférát teremti, pedig a háttérben húzódó rejtély és misztikum kibontása mellett ez a másik, amitől egy ilyen film nagyon jól tud működni. Elég csak Az ördögűzőre vagy Az elcserélt gyermekre gondolnunk.

John Pogue sajnos meg akarta lovagolni a Démonok között által felvert hullámokat és azt hitte, hogy csak elég ráállni a deszkára és már nyert is. Ám szív, kitartás, tehetség és tapasztalat nélkül az első nagyobb hullám felborította őt a deszkájával együtt. Az elnémultak így nem lett több egy jó ötletnél, jó színészekkel, amit aztán agyonnyomott a kliséhalmaz és a lelketlen utánzás. Az meg már szót sem érdemel, hogy elővették az igaz történet alapján kártyát is, amit kicsit felmutattak, majd azzal a lendülettel ki is dobták a kukába...

Pontszámom: 4,5/10 (Amikor Jared Harris van a középpontban, akkor látszik igazán, mekkora ziccer mellett mentek el. Olyankor 7 fölé megy a pontszám is...)

IMDb | mafab