Mivel az első rész sikeresnek bizonyult, így mindössze 3 év után meg is érkezett a Végső állomás folytatása. A recept teljes mértékben megegyezik elődjével: az új főhősnő, Kimberly előre látja emberek és saját halálát egy hatalmas közúti balesetben. Mikor aztán a látomásban észlelt figyelmeztető jelek a valóságban is sorban kerülnek elő, úgy dönt, hogy hisz megérzésének, és megpróbálja megakadályozni vagy legalábbis túlélni a szerencsétlenséget. Ahogy korábban is, ezúttal sem hisznek neki, ám a baj bekövetkezik, egy farönköket szállító kamionnak köszönhetően. Szerintem abban mind egyetérthetünk, hogy ennek ábrázolása igencsak jóra sikeredett.

Kim erőfeszítése végülis részleges sikerrel zárul, ugyanis néhány embert sikerült megmentenie, habár korántsem mindenkit. Csakhogy a Halál még mindig nem kedveli, ha áthúzzák számításait, így a túlélők hamarosan kellemetlenebbnél kellemetlenebb „véletlen” helyzetekben találják magukat. Úgy tűnik, hogy egyetlen reményük az első rész túlélője, aki már nem egyszer szembenézett az elkerülhetetlennel, mégis lélegzik. Innentől kezdve minden a már látottak szerint zajlik, annyi különbséggel, hogy a karakterek új módot találnak haláluk elkerülésére: új életet kell teremteni. Egyébként csak mellékesen jegyezném meg, hogy valamiért erről az egész „találjunk új megoldást a túlélésre” dologról nekem a Rémálom az Elm utcában-sorozat jut az eszembe, hisz ott is végül már annyi kiskaput találtak Freddy ellen, hogy már az volt csoda, ha egyáltalán valamivel nem lehetett megölni. Erről pedig az jut eszembe, hogy már a vámpírokat sem nagy kunszt meggyilkolni, elég egy kereszt, egy kis víz, napfény, vagy akár egy MARÉK SÓ, hogy távoltartsuk... messze kalandoztunk, térjünk vissza a filmre.

Tekintve, hogy még csak a második résznél tartottunk, a történet még hordozott magában izgalomfaktort. Más kérdés, hogy nem mertek igazán újítani, de ezt a megtekintése előtt úgysem tudta senki, szóval valóban élvezetes alkotásról beszélhetünk. Az operatőri munka, a színészi játék és minden egyéb technikai részlet nem különösebben érdekes, megragadt az első rész szintjén, tehát nem zavaró, de messze nem kiemelkedő, pont elég. A halálmódokon csűrtek-csavartak, még mindig „csak” legfeljebb 2-3 elemből áll össze egy „véletlen”, de azért már bonyolultabbak lettek, mint a 2000-es elődjében. Gyilkol itt létra, ablaküveg, még liftajtó is. Csak ne sütnék el annyiszor a „majdnem meghaltam, de mégsem... ja, de 10 másodperc múlva mégis” sablont, mert egyszer bejön, de nem egy egész film alatt.

Végsősoron nem egy rossz film ez, sőt teljesen jó, csak újítást ne sokat várjunk tőle az eredetihez képest. Akinek viszont az tetszett, valószínűleg ebben sem fog csalódni.

És most bizony gondban vagyok, mert a cikknek magába kell foglalnia a 3. részt is, csakhogy ötletem sincs, mit mondhatnék még. Lényegében az előbb elmondottak mind fedik a következő, egyébként 2006-os epizódot is. A különbség ismét csak a helyszínben és a szereplőkben nyilvánul meg. Annyit mindenesetre észrevettem az előző cikkhez fűzött kommentjeitekből és a szerkesztőség tagjaival beszélgetve, hogy valamiért ezt tartjátok a leggyengébbnek az 5 Végső állomás közül. Nos, én nem értem miért, szerintem megvan benne minden, ami a korábbiakban és az elkövetkezőkben, a vidámparkos koncepció is tetszik, látványos, logikusan felépített. Eredetiség már nem sok van, és a kiszámíthatóság is elég nyilvánvaló, én mégis élveztem. Itt utoljára még tudtam önámítani magam, hogy az alkotók hajlandóak bevállalni valami újat, ha mástól nem, legalább az unalmas és bosszantó befejezéstől megszabadulnak, de sajnos nem. Ezeket leszámítva azonban én nem tudok belekötni. Ja és a főszereplő az a Mary Elizabeth Winstead, aki a 2011-es A dologban is megkapta ugyanezt a posztot. Szóval ha két rész után nem untátok még el pontosan ugyanazt, akkor nincs tartani valótok a sorozat harmadik felvonásától sem.

Ezzel pedig jómagam be is fejeztem a Végső állomások bemutatását, félő, hogy semmi újdonságot nem tudnék már felmutatni a többi rész kapcsán, ugyanazt a hibát elkövetni, amit pár sorral feljebb épp én szidtam, meg nem kis képmutatás lenne, így ezt a tisztséget átadom Leventének, tehát egy másik perspektívát is megismerhettek majd a sorozatot illetően. Az értékelést azért nem hagyom ki, kérlek ne bántsatok miatta, de számomra akkor is a következő a helyzet:

Végső állomás 2: 6/10 IMDb | mafab
Végső állomás 3: 7/10 IMDb | mafab