Eredeti cím: The Girl on the Train
Műfaj: thriller
Bemutató dátuma: 2016. október 6.
Korhatár: 16 éven aluliak számára nem ajánlott
Szinkronizált

Rendezte: Tate Taylor
Paula Hawkins regényéből a forgatókönyvet írta: Erin Cressida Wilson
Operatőr: Charlotte Bruus Christensen
Zene: Danny Elfman
Szereplők: Emily Blunt, Haley Bennett, Rebecca Ferguson, Luke Evans,
Justin Theraux, Laura Prepon, Edgar Ramírez, Lisa Kudrow, Allison Janney

A film magyarországi forgalmazója a Freeman Film.

A nemrég elvált Rachel Watson (Emily Blunt) napjai üresen telnek. Nap mint nap Manhattanbe jár dolgozni, csendesen nézelődve útközben a vonat ablakából. Minden reggel és este átéli a régi emlékeket, melyek arról a házról jutnak eszébe, ahol régen együtt lakott exférjével, Tommal (Justin Theroux). Ma már az új feleség, Anna (Rebecca Ferguson) él vele, közös gyermekükkel.

Igyekszik elterelni gondolatait céltalanná vált életéről, így szinte rajongójává válik egy másik háznak, nem messze régi otthonától. Az ott lakó, látszólag tökéletes párnak fogalma sincs róla, hogy egy idegen vágyakozva figyeli őket, Megan (Haley Bennett) és Scott (Luke Evans) élik a külvárosi életet.

Rachel egyetlen társa az alkohol, már hónapok óta. Két korty közt láthatja, ahogy a csinos Megan és a jóképű Scott elfogyasztja a reggeli kávét, vagy vidáman nevetgél a teraszon esténként. Milyen idilli élet. A fiatal nő élete gondtalannak tűnik, pont olyannak, amilyet Rachel szeretett volna Tom mellett, de a lány az elmúlt házasságot még most sem képes elengedni.

Egy nap a városba menet Rachel döbbenetes dolgot vesz észre Megan és Scott hátsó udvarán, és az esemény egész lényét megrázza. Miután Megan eltűnik és halottnak hiszik, Rachel elmondja a rendőrségen, amit látni vélt. Vajon hiheti, hogy azt látta, amit látott, vagy ő maga is tettestárs? Ha a szemlélő átlép egy határt, az aggódás és megszállottság közti veszélyes határvonalat, két dolog történhet: vagy előkerül az igazi gyilkos, vagy rájön, hogy egy ártatlan ember vére tapad a kezéhez.

A korábban újságíróként dolgozó Paula Hawkins több könyv megírására is kapott megbízást, de A lány a vonaton volt az első regény, ami a saját neve alatt jelent meg. A 2015. januári debütálást követően ez a könyv lett minden idők egyik legjobban fogyó regénye: 15 millió példány kelt el belőle világszerte. A lány a vonaton az első héten felkerült a The New York Times bestsellerlistájának első helyére. Sőt, több mint egy évig rajta is maradt a listán, ráadásul nem kevés ideig a dobogó legfelső fokán. Az Amazon listáin is tripla első helyet tudhat magáénak, míg Hawkins az Év Szerzője-díjat nyerte el a USA Todaytől.

A tanúból lett gyanúsítottról szóló lebilincselő rejtély ötlete Hawkins saját mindennapi élményeiből fakadt, melyeket a londoni ingázó járaton élt át. “Volt egy útvonal, ahol mindig lerobbant a vonat, én meg csak néztem a lakóházakat. Pont be lehetett látni a nappalijukba” – emlékszik vissza. “Mindig reménykedtem, hogy látok valami érdekeset, de sosem láttam. De a fantáziám szárnyra kapott, és innen jött a sztori alapja.”

A három nő szemszögéből elmesélt történet fő elbeszélője Rachel, egy harmincas éveiben járó ingázó, akinek romokban az élete, miután tönkrement a házassága. Az ivás miatt elvesztette állását, de mégis bevonatozik a városba, hogy szobatársa azt higgye, még mindig dolgozik. Ám útközben megszállottan figyeli mások életét, miközben lopva belekortyol az alkoholt rejtő vizespalackba.

Rachel egyre mélyebbre süllyed alkoholizmusában, és emlékei is homályosulnak. Egyre paranoiásabb lesz, amikor Megan eltűnésével kapcsolatos nyomozása során azt kezdi gondolni, hogy neki is köze van hozzá. “Ekkor vesszük észre, hogy Rachel nem igazán megbízható, és rengeteg gondja van, amik beszívják őt ebbe a történetbe” – mondja Hawkins. “A memóriavesztés kulcsfontosságú abban, hogy kivé is vált. A bűntudat és a felelősség érzése bizarr módon keveredik, mert nem emlékszik tetteire. De látni fogjuk, hogy harcol majd” – teszi hozzá, jelezve, hogy erős főszereplővel van dolgunk.

Marc Platt producer és a Dreamworks 2014-ben szerezte meg a jogokat, még a megjelenés előtt. Platt tudta, hogy a regény tökéletes lesz egy filmes adaptációhoz: “Megvoltak benne a thriller műfajára jellemző elemek, mégis korszerűnek tűnt a maga érdekes és tökéletlen jellemű karaktereivel. Egy kicsit mindannyian kukkolók vagyunk, így az, hogy a mindennapos vonatút során, ahol csak egyvalaki vagyunk a tömegben, s közben megfigyelünk egy másikat, majd hirtelen valami szörnyűséget látunk – ez nagyon hitchcocki, tiszta Rear Window, ami azonnal megfogott.”

De Plattnek és a sokmillió rajongónak jóval több ez a könyv, mint egy szívfájdító rejtély. “Az izgalmak mellett a karakter fejlődését is végigkövethetjük. Megújítja önmagát, megjavítja, ami eltört benne” – mondja a producer.

A forgatókönyvet jegyző Erin Cressida Wilson maga is sokat ült vonaton. “Én is mindig imádtam nézni a házak hátsó udvarát” – emlékezik vissza. “Paula visszaadja ezt az érzést, ahogy az utas lecsillapodik a vonaton ülve, és valami nyugodt derűvel elkezd leskelődni.”

Bár a könyv bizonyos fejezeteit Megan, a tökéletes pár egyik tagja, valamint Anna, Rachel exférjének második felesége meséli el, Wilson számára egyértelmű volt, hogy ki a központi karakter. “Fontosnak tartottam, hogy a filmet Rachel szemszögéből írjam meg, ahogy a könyvben is volt” – árulja el. “A lencse az övé. Rajta, a kívülállón keresztül, távolról figyelünk mindent. Mondhatni meg kellett részegítenem a kamerát. Remekül szórakoztam.”

Platt tudta, hogy igazi kihívás lesz forgatókönyvvé alakítani a könyvet. “Erin érdekes megközelítést alkalmazott, de bevált” - dicséri meg Platt. “Hű a könyvhöz, így a rajongók elégedettek lesznek, de sikerült hozzátennie és kiszíneznie bizonyos elemeket, amiktől még mozisabbá vált, de ugyanakkor az eredeti tartalom nem sérült.”

Bár a regény Londonban játszódik, ahol az ingázók egy komplex vasúti rendszerben közlekednek, a készítők úgy döntöttek, hogy a film sztoriját Manhattan környékére helyezik át. “Úgy véltük, New Yorkban is megvan ugyanez a környezet, hiszen itt is sok az ingázó. Emellett a hazai nézők is jobban át tudják élni, ugyanakkor a történet dinamikája egyáltalán nem változott meg.”

Érdekesség, hogy Wilson akkor adta le a forgatókönyv első változatát, amikor Hawkins könyve megjelent. Akkor még senki sem tudhatta, hogy a regény rekordokat fog döntögetni.

Wilson érezte, hogy az író megfogott valamit a korszellemből, ami igazán emberivé tesz minket. “Amikor vágyakozunk, szerelmünk sosem okoz csalódást, sosem unalmas; olyan, amilyennek mi elképzeljük. Rachel is a tökéletes pár életére vágyik, amit a vonatból lát. Sokunk át tudja ezt érezni, különösen a közösségi média feltörésével, hiszen ott is minden család szép és mindig boldog. Figyeljük mások kapcsolatait, és azt hisszük, tökéletesek. De sok minden van, amit nem látunk” – jegyzi meg.

A rendező, Tate Taylor megemlítette, hogy szeret olyan projekteken dolgozni, melyben részleteiben mélyítheti el a karaktereket. “Amikor láttam, hogy a könyv három nő szemszögéből meséli el a történetet, azonnal érdekelt. Izgalmas volt az is, hogy egy thrillerről volt szó. A magány, a kétségbeesés és a függőséggel való küzdés témája ugyancsak megérintett. Fontos volt, hogy valósághűen ábrázoljuk ezeket” – mondta a rendező. Ez utóbbit maga Hawkins is kérte tőle egyébként.

* * *

Amint megkezdődött A lány a vonaton szereplőválogatása, Rachel Watson karaktere rendkívül kelendő lett. Kevés női főszerep van Hollywoodban, ahol ilyen fejlett és komplex alak bőrébe lehet bújni, mint Rachel, így özönlöttek a hívások. Amikor elcsitult a zaj, egyetlen név került a sor elejére: Emily Blunt.

A Golden Globe-díjas színésznő sokszínűségét már korábban is megcsodálhattuk, például Az ördög Pradát visel vígjátékban, Az ifjú Viktória királynő drámában, vagy az akciódúsabb A holnap határá-ban és a Sicario – A bérgyilkosban. “Emily nagyszerű képességekkel rendelkezik, elsőre is őrá gondoltunk” – dicséri őt Platt, aki korábban már dolgozott is vele. “Úgy éreztük, nem csak azért lesz megfelelő, mert tehetséges, hanem mert mindegyik karakterében van valami, amivel ösztönösen együtt lehet érezni. Rachel keményen bánik magával, iszik, destruktívan viselkedik. Emily képes arra, hogy minden árnyalatot megjelenítsen, megmutassa a sötét komplexitást, ugyanakkor mégis szerethető és megérthető maradjon.”

Hawkins is örömét fejezte ki vele kapcsolatban, akárcsak Taylor, aki ragaszkodott hozzá, hogy az amerikai helyszín ellenére megmaradjon Blunt brit akcentusa, ezzel is fokozva a főszereplő magányát, elzártságát.

Blunt először a testvérétől, Felicitytől hallott a könyvet övező érdeklődésről. Amikor felkérték, akkor kezdte el olvasni a könyvet, és két nap alatt végzett vele.

* * *

A lány a vonaton forgatása New York környékén indult 2015. novemberében, és január végéig tartott. Igazi vonaton és stúdiós kocsiban is vettek fel jeleneteket. A színészeknek nem is nagyon kellett igyekezniük, hogy idegesnek látszódjanak: volt, hogy mínusz 30 fokban kellett dolgozniuk.

“A Metro Northhoz tartozó Hudson vonalra esett a választás” – mondta a tervezésért felelős Kevin Thompson. “Csodaszép útvonal, rögtön az elejétől, közvetlenül a folyó mentén. A másik oldalon kedves kis városkák találhatók. Igazán fantasztikus dolog egy ilyen bukolikus környezetben thrillert forgatni.”

* * *

A történet végére felbomlanak azok a szigorú ítélkezések, amik alapján a három nő értékeli egymást. “Máshogy kezdik látni a dolgokat. A korábbi nézeteik megtörnek.” Az önmagában kételkedő és a szégyentől szenvedő Rachel megy át a legnagyobb változáson. “Ő az a karakter, aki tényleg egészen máshol köt ki” – mondja Platt. “Van valami igazán reménykeltő abban, hogy egy nő, aki egy megbízhatatlan elbeszélőként jelenik meg, végül megtalálja legjobb énjét.”

Blunt is megjegyezte, hogy a karakter eddig ismeretlen utakra vitte őt. “Úgy fejlődtem én is, ahogy eddig még nem. Olyan izmokat kellett dolgoztatnom, amiket eddig nem használtam. Egyedi élmény volt megérteni a függő személyiséget, azt az érzést, hogy képtelen vagyok akár csak egyik lábamat a másik elé tenni az ital nélkül.”

Taylor is hangsúlyozza, hogy amikor elvállal valamit, mindig az lebeg a szeme előtt, hogy a nézők olyan gondolatokkal hagyják ott a mozit, amik eddig nem jutottak eszükbe. “Tényleg azt szeretném, hogy valamit magukkal vigyenek az emberi természetből, valamit, amit át tudnak érezni, vagy éppen a karakterek észrevettek saját magukon. Talán nem olyan a néző helyzete, mint Rachelé, Megané vagy Annáé, de több közös van bennük, mint gondolnák.”

Képek és szöveg: Freeman Film