A 2011-ben bemutatott A majmok bolygója- Lázadás igen nagy anyagi és kritikai siker lett, így nem is volt kérdés, hogy készül e folytatás. A második részre azonban már nem tért vissza Rupert Wyatt rendező, helyette a Cloverfield-et is tető alá hozó Matt Reeves került a képbe. Szerencsére minőségi csere történt, hiszen a Forradalomnak sikerül megugrania a Lázadás által felállított lécet.

A 2011-ben bemutatott A majmok bolygója- Lázadás igen nagy anyagi és kritikai siker lett, így nem is volt kérdés, hogy készül e folytatás. A második részre azonban már nem tért vissza Rupert Wyatt rendező, helyette a Cloverfield-et is tető alá hozó Matt Reeves került a képbe. Szerencsére minőségi csere történt, hiszen a Forradalomnak sikerül megugrania a Lázadás által felállított lécet.

A történet 10 évvel játszódik az előzmény után, mikor az emberiséget már eléggé megtizedelte a vírus, mely a Lázadásban kezdte el a terjedést. A majmok Caesar vezetésével San Francisco mellett szervezetten élnek abban a tudatban, hogy nincsenek többé emberek.  Azonban tévednek, hiszen a városban működik egy kolónia, melyet a tél közeledtével egyre nagyobb veszély fenyeget, hiszen elfogytak a fűtőanyagok.  A megoldást a majmok területén fekvő gát jelentené, de a két faj között túl nagy ellentétek feszülnek ahhoz, hogy gond nélkül együtt tudjanak működni.

A Lázadás által bemutatott sztorit a Forradalom nagyon ügyesen viszi tovább. A majmok által felépített csoportba kellő bepillantást enged, miközben a két szembenálló fél konfliktusait is pazarul tárja elénk. A feszültség eleinte aprólékosan van adagolva, aztán bizonyos karaktereknek köszönhetően a játékidő második felében szinte az arcunkba robban.

A film abban is hasonlít az előző epizódhoz, hogy a majmok között található figurák egytől-egyig kidolgozottak és izgalmasak, míg az emberi szereplők meglehetősen kétdimenziósak. A főhőst alakító Jason Clarke ugyan sok teret kapott és játékával sincs különösebb gond, közel sem egy érdekes személyiség. Viszont Gary Oldman hozza a formáját és annak ellenére, hogy ő igazából mellékszereplő, korrektül be lett mutatva a háttere és motivációi is érthetőek.

Visszatérve a majmokra, a csoportjukban megjelenő ellenségeskedés és viszálykodás is fontos tényezője a produkciónak. Nincs elkapkodva semmi, remekül van prezentálva az, ahogy Caesar leghűségesebb barátjából a legnagyobb ellensége válik. Ez a szál elég sok drámai pillanatot generál és ezek is egytől-egyig működnek.

Látvány tekintetében ismét kifogásolhatatlan a film. A Weta trükk-stúdió megint lélegzetelállító munkát végzett, hiszen a motion capture technikával életre hívott majmok rendkívül hitelesek és a Lázadáshoz képest is látható a fejlődés. Pedig a két produkció között nem telt el sok idő és már ott is döbbenetesen jó volt a CGI, de a Forradalom ilyen téren még feljebb rakta azt a bizonyos lécet.

Maguk az akciók kellően pörgősek és átláthatóak, miközben az elődhöz hasonlóan itt is a sztorit szolgálják ki. Igaz, itt már nagyon erőteljes harcokat láthatunk, ahol az emberek és a majmok teljes erőbedobással küzdenek egymással, mégis, a karakterek, a bennük dúló érzelmek és a dráma kapja a főbb szerepet.

Zenei téren sincs ok panaszra. Patrick Doyle komponistát Michael Giacchino váltotta fel, aki remek tételeket szerzett. Bár, az előző filmhez képest itt már jóval több az akció dús dallam, azért ismét akadnak erős drámai részek.

Mindent összevetve, a Majmok bolygója - Forradalom méltó folytatása lett a Lázadásnak. Ugyanabban a szellemiségben készült, mint elődje és a második részek íratlan szabályait (mindenből többet és nagyobbat nyújtani az előzménynél) is okosan követte. Két ilyen minőségi epizód után szerintem joggal bizakodhatunk abban, hogy a harmadik rész is lesz ilyen jó.

Értékelés: 8/10A 2011-ben bemutatott A majmok bolygója- Lázadás igen nagy anyagi és kritikai siker lett, így nem is volt kérdés, hogy készül e folytatás. A második részre azonban már nem tért vissza Rupert Wyatt rendező, helyette a Cloverfield-et is tető alá hozó Matt Reeves került a képbe. Szerencsére minőségi csere történt, hiszen a Forradalomnak sikerül megugrania a Lázadás által felállított lécet.

A történet 10 évvel játszódik az előzmény után, mikor az emberiséget már eléggé megtizedelte a vírus, mely a Lázadásban kezdte el a terjedést. A majmok Caesar vezetésével San Francisco mellett szervezetten élnek abban a tudatban, hogy nincsenek többé emberek.  Azonban tévednek, hiszen a városban működik egy kolónia, melyet a tél közeledtével egyre nagyobb veszély fenyeget, hiszen elfogytak a fűtőanyagok.  A megoldást a majmok területén fekvő gát jelentené, de a két faj között túl nagy ellentétek feszülnek ahhoz, hogy gond nélkül együtt tudjanak működni.

A Lázadás által bemutatott sztorit a Forradalom nagyon ügyesen viszi tovább. A majmok által felépített csoportba kellő bepillantást enged, miközben a két szembenálló fél konfliktusait is pazarul tárja elénk. A feszültség eleinte aprólékosan van adagolva, aztán bizonyos karaktereknek köszönhetően a játékidő második felében szinte az arcunkba robban. A film abban is hasonlít az előző epizódhoz, hogy a majmok között található figurák egytől-egyig kidolgozottak és izgalmasak, míg az emberi szereplők meglehetősen kétdimenziósak. A főhőst alakító Jason Clarke ugyan sok teret kapott és játékával sincs különösebb gond, közel sem egy érdekes személyiség. Viszont Gary Oldman hozza a formáját és annak ellenére, hogy ő igazából mellékszereplő, korrektül be lett mutatva a háttere és motivációi is érthetőek. Visszatérve a majmokra, a csoportjukban megjelenő ellenségeskedés és viszálykodás is fontos tényezője a produkciónak. Nincs elkapkodva semmi, remekül van prezentálva az, ahogy Caesar leghűségesebb barátjából a legnagyobb ellensége válik. Ez a szál elég sok drámai pillanatot generál és ezek is egytől-egyig működnek.

Látvány tekintetében ismét kifogásolhatatlan a film. A Weta trükk-stúdió megint lélegzetelállító munkát végzett, hiszen a motion capture technikával életre hívott majmok rendkívül hitelesek és a Lázadáshoz képest is látható a fejlődés. Pedig a két produkció között nem telt el sok idő és már ott is döbbenetesen jó volt a CGI, de a Forradalom ilyen téren még feljebb rakta azt a bizonyos lécet.

Maguk az akciók kellően pörgősek és átláthatóak, miközben az elődhöz hasonlóan itt is a sztorit szolgálják ki. Igaz, itt már nagyon erőteljes harcokat láthatunk, ahol az emberek és a majmok teljes erőbedobással küzdenek egymással, mégis, a karakterek, a bennük dúló érzelmek és a dráma kapja a főbb szerepet. Zenei téren sincs ok panaszra. Patrick Doyle komponistát Michael Giacchino váltotta fel, aki remek tételeket szerzett. Bár, az előző filmhez képest itt már jóval több az akció dús dallam, azért ismét akadnak erős drámai részek.

Mindent összevetve, a Majmok bolygója - Forradalom méltó folytatása lett a Lázadásnak. Ugyanabban a szellemiségben készült, mint elődje és a második részek íratlan szabályait (mindenből többet és nagyobbat nyújtani az előzménynél) is okosan követte. Két ilyen minőségi epizód után szerintem joggal bizakodhatunk abban, hogy a harmadik rész is lesz ilyen jó.

Értékelés: 8/10

IMDb l mafab