Rendezte: Alexander Witt

Az előző cikkemben nem fejtettem ki, hogy a Kaptár-sorozatot kifejezetten szeretem. Tisztában vagyok a hibáival, de valahogy ezeken túl tudok lendülni, mivel maga a film képes szórakoztatni, és sok más hasonszőrű társával ellentétben (pl. Transformers) még csak nem is idegőrlő szemétről van szó, hanem egy igényesebb B akciófilmről, ami képes arra a másfél órára lekötni az embert.

Ezt azért is volt muszáj közölnöm, hogy tudjátok, egyik részt sem fogom lejáratni. Kivéve A Kaptár 2: Apokalipszist.

Sokat elárul a film minőségéről, hogy a rendező, Alexander Witt életében először és utoljára került rendezői székbe. Egyébként operatőrként olyan filmekben munkálkodott, mint a Karib-tenger kalózai: A Fekete Gyöngy átka, A Bourne-rejtély, a Gladiátor vagy a Hannibal. Ilyenkor szokás mondani, hogy maradjon a kaptafánál.

Történetünk egyébként onnan folytatódik, ahol az első rész véget ért, pontosabban úgy fél nappal azelőtt, hogy Alice magához tér. Lassan már törvényszerű, hogy ha az előző rész zárt helyen játszódott, akkor a folytatásnak a nyílt utcán kell. Ebben rengeteg potenciál rejtőzött, de már az első képsorokon is láthatjuk, mi minden nincs itt rendben.

Kezdjük azzal, hogy miután az Umbrella vállalat leküldött egy sereg kommandóst, hogy derítsék ki, mi történt a Kaptárban, és még az áttörhetetlen főbejáratot is lezárták, csak hogy semmi veszélyes ne jusson ki, egy csapat vegyvédelmi öltözéket viselő tudós úgy gondolja, hogy csak azért is vissza mennek, mert érdekli őket, mi van oda lent. Az nem zavarja őket, hogy másfél ember élte túl a kalandot, ők csak azért is lemerészkednek, hogy aztán töketlen módon az egyik agyhalott kinyírja őket.

Körülbelül fél nap alatt elterjed a vírus, és körülbelül ennyi idő alatt húznak a város köré egy áttörhetetlen falat, ami megint csak több kérdést vet fel.

Közben pedig megismerjük a szereplőinket, köztük két, a videójátékból jól ismert szereplőt, Jill Valentine-t (Sienna Guillory - Eragon) és Carlos Oliverát (Oded Fehr – A múmia) akik a kilencvenes évek Zs akciófilmek főhőseit igyekeznek megreformálni. Jill belépőjénél a Zs-rajongók mind a tíz ujjukat megnyalhatják, főleg, mikor betér a rendőrségre, és szó nélkül lelő mindenkit, akikről ekkor még csak nem is tudják, hogy zombik. Nála már csak Carlos bemutatkozása „érdekesebb”, aki a helikopterről leugorva lövi a zombikat, természetesen mérnöki pontossággal a szemük közé.

És ha azt hittétek, hogy ezzel vége, akkor kapaszkodjatok. Valamiért úgy érezték, hogy kell egy vicces feka, aki természetesen életképtelen, és aranyozott fegyverével is csak villogni tud. Alice karakterét pedig egy az egyben kiherélték. Nem elég, hogy az első részben megismert lelkiismeretes és emberi nő itt teljes mértékben megszűnik létezni, konkrétan átírták a karakterét egy Terminátorra. Witt úgy érezte, hogy megalkotja a zombik Ellen Ripley-jét, de sajnos azt nem vette észre, hogy amit művelt a karakterrel, az szimplán nevetséges.

Miután a díszes társaság egymásra talált, elhatározzák, hogy kijutnak, ám egy tudós, akit az Umbrella emberei kimenekítettek, megkéri őket, hogy segítsenek megtalálni a kislányát, aki a katasztrófa idején az iskolába rekedt, ezenkívül közli velük, hogy hajnalig tűnjenek el a városból, ugyanis egy bombát igyekeznek ledobni, aminek már a fedősztorija is megvan.

Ezt követően megjelenik a játék egyik ikonikus főgonosza, Nemesis, akit az Umbrella vállalat emberei irányítanak, és Alice is rájön, hogy a T-vírust ő is megkapta, ám ő agyhalott zombi helyett Csodanő lett, így voltaképpen fél kézzel bánik el a vállalat embereivel és a zombikkal.

A vért azt olyan szinten takarékra vették, hogy konkrétan a zombik támadásánál családbarát módon igyekeznek takarni, amire még rá is tesz az erős kékes szűrő (komolyan, mintha Grönlandon forgattak volna), amivel tompítják a vörös színt.

El nem tudjátok képzelni, milyen kriminálisan rossz film A Kaptár 2: Apokalipszis. A karakterektől kezdve az operatőri munkán át a rendezésig minden hibát elkövet, amit egy filmben csak el lehet képzelni. A forgatókönyv olyan lyukas, mint egy molyrágta szita, ezenkívül pedig olyan jelenetsorokat is belegyömöszöltek, amikről nem tudom elhinni, hogy senki sem szólt közbe. Kezdeném itt a földből kimászó zombikkal, ami a történetet tekintve már önmagában baromság, de az ezzel kapcsolatos „harci" jelenet is borzadály. Vagy Alice „nagy akciójával”, amit a falon futva hajt végre. Ha nem tudnám, kik álltak a film mögött, azt hinném, hogy egy Uwe Boll-filmet néznék.

Nem hiába van, hogy ezt még azok is a legrosszabbnak tartják, akik gyűlölik a szériát. Elég csak megnézni különböző fórumokon, de az első rész cikkénél is sokan írták páran kommentben.

Tudnék még mit írni, de úgy érzem, már így is több karaktert vesztegettem el erre a filmre, mint amennyit érdemel.

Nem szeretek ilyen szélsőségesen pontozni, azonban ez rászolgál.

Értékelés: 1/10

IMDb | mafab

(További részek a sorozatból: A Kaptár (2002), A Kaptár 3: Teljes pusztulás (2007), A Kaptár: Túlvilág (2010), A Kaptár: Megtorlás (2012))