Több cikkben is említettem már, hogy nagy rajongója vagyok a rövidfilmes műfajnak. Az adott darabok legyenek akár színtiszta horror művek – amelyeknek napjainkig is a legjobb és legszínvonalasabb gyűjtőhelye az ALTER csatorna – vagy éppen hazai, meditatív, többszörösen elismert alkotások, képesek magukkal ragadni és gondolatokat ébreszteni bennem. Olyan mély gondolatokat, amik a rövidre szabott játékidő eltelte után is gyakran napokig velem maradnak. Ilyen rövidfilmeket csokorba gyűjtő mű a Netflix 2019-ben debütált animációs antalógiasorozata a Love, Death & Robots is, aminek első évadáról Ákos kollégám írt akkoriban egy remek összefoglalót. Azóta három év telt el és mivel május 20-án műsorra tűzték a sorozat harmadik évadát ezért úgy gondoltam bemutatom az aktuális részeket. (A második évaddal is adósok vagyunk még, aminek bemutatójára igyekszem majd a közeljövőben sort keríteni – a szerk.)

Az aktuális éved kilenc epizódja szinte tökéletesen lefedi az animációs műfaj főbb technikáit, találkozhatunk stop-motion alkotással, klasszikusnak nevezhető rajzfilmekkel vagy éppen igazi CGI csodákkal. Ez utóbbiakra ténylegesen a CSODA a legjobb kifejezés, ugyanis fotórealisztikus kisfilmekkel gazdagodhat az, aki bizalmat szavaz a sorozatnak. A széria címe is sugallja, hogy mire is számíthatunk a részek során véleményem szerint azonban az arányok jelentősen elcsúsztak az aktuális évadban. Ezúttal kevesebb love, sokkal több death és robots jutott, ami engem egyáltalán nem zavart, sőt. Bár tény, hogy több kritika is nehezményezte a széria tónusának sötétebb irányba történt elmozdulását…

S03.EP1.: Three Robots: Exit Strategies: a posztapokaliptikus világ három turista robotja ezúttal visszatér, hogy szembesüljön az egykori emberiség szinte szánalmasnak mondható menekülési stratégiáival. Vicces, ugyanakkor fájdalmasan őszinte alkotás, ami egyaránt szembesít minket hibáinkkal és természetünk kíméletlen aspektusával is. Remekül sikerült bevezető darab. 90%

S03.EP2.: Bad Travelling: ez az epizód az, amiről talán a legtöbb cikket olvashatjuk a különféle sajtóorgánumokban az aktuális évad kapcsán és egyáltalán nem véletlenül. David Fincher munkája közel tökéletes darab, sötét mese egy halászhajóról, akik a mélység egy szörnyetegével kénytelenek szembenézni és olyan döntés elé kényszerülnek, amely valódi személyiségüket teszi próbára. Kegyetlen történet a szélsőséges helyzetekben meghozott döntésekről, emberségről és bátorságról. Igazi véres gyémánt ez a mű, ami bár gore-ban bővelkedik, mégsem ez a fő erénye, hanem mondanivalója, ami biztos vagyok benne, hogy elgondolkodtatja majd a nézőit. Felmerül majd a kérdés: mi mit választanánk? Mentenénk az életünket bármi áron vagy felvennénk a harcot, még akkor is, ha az esélyeink legjobb esetben is csupán elhanyagolhatóak volnának? Kötelező darab. 95%

S03.EP3.: The Very Pulse of the Machine: az aktuális évad első rajfilmszerű alkotása, amelyben egy bolygó felfedezése során történt baleset túlélőjének, Martha Kivelsonnak, az utazását követhetjük nyomon, harcát az idővel és az egyre fogyó oxigénnel. Az idő múlásával útja megváltozik, és egyre jobban formálódik át egy drogoktól hajtott hallucinációvá, majd pedig transzcendentális élménnyé. Az évad legművészibb darabja, ami nem fogja mindenki tetszését elnyerni. Az enyémet sem sikerült maradéktalanul… 75%

S03.EP4.: Night of the Mini Dead: éjfekete komédia, az évad egyik legszórakoztatóbb és talán legviccesebb szegmense. Stop-motion technikával megvalósított, dioráma jellegeket magán viselő látomás egy zombiapkalipszisről és annak elkerülhetetlen végkifejletéről. A zsáner nagyjai előtti tisztelgés. Minden pillanata igazi élmény. 92%

S03.EP5.: Kill Team Kill: egy újabb, a klasszikus iskola jegyében született animációs rész. Amerikai katonák harca egy, a CIA által kifejlesztett gyilkológép ellen. Tesztoszterontól túlfűtött hősiesség és macho humor. Mókás, de semmi több. 68%

S03.EP6.: Swarm: két tudós kalandja egy tökéletes organizmussal, a végtelen űr mélyén. A raj minden, amire az emberiség vágyik. Óramű pontossággal működő, organikus gépezet, ami mindent felhasznál és alkalmazkodik. Tudósaink azonban, természetüknél fogva többre vágynak egyszerű tanulmányozásnál ezért meg kell, hogy tanulják, a hatékonyság nagy árat követel… Igazi genetikai borzalom és testhorror. Tim Miller rendezése a cronenberg-i iskolát követve mutatja meg önzésünk fájdalmas fizetségét. Remek. 93%

S03.EP7.: Mason’s Rats: egy öreg farmer harca a mutálódott, eszközhasználó patkányokkal. Rendkívül brutális és kegyetlen epizód, aminek napjainkban szomorú apropója van. Egy történet a háborúról, annak áldozatairól és haláluk értelmetlenségéről. Nincsenek győztesek. Nem is lehetnek. Egy háborúban csak veszíteni lehet. Okos tanmese, fájdalmasan aktuális mondanivalóval. 95%

S03.EP8.: In Vaulted Halls Entombed: Jerome Chen második rendezése, amiben ismét bebizonyítja, hogy a vizuális effektek egy legjobbja. Olyan képeket láthatunk a képernyőkön, amik során gyakran felmerült bennem, hogy tényleg CGI animációt látok-e vagy élőszereplős felvételeket. Természetesen az előbbi a helytálló, egyszerűen döbbenetes a technika, azonban mégsem emiatt tartom ezt a részt a legjobb epizódnak. A történet az, ami magával ragadott. Afganisztán, túszmentő akcióra érkező kommandósok és a hegy, melynek gyomra időtlen rettenetet rejteget. Lovecrafti horror ez, méghozzá a legjobb fajtából. A lezárásban látható szekvencia és az ismeretlen kántálás pedig arra késztetett, hogy elégedetten morzsoljak el egy könnycseppet. Páratlan, személyes kedvencem az évadból. 98%

S03.EP9.: Jibaro: ha az előző epizód vizuális remekműként is felfogható, akkor erre a részre már tényleg szavak sincsenek. A víz megjelenítése, a fémes felületek játéka a fényben, a hangok kakofóniája, mind-mind letaglózó erejű alkotássá emelik ezt a negyed órás darabot. A szirén és a süket lovag története brutális és mélyen értelmezhető alkotás. Haláltánc, méghozzá a szó legszorosabb értelmében. Művészi darab, ami egy táncművészeti előadásként éppúgy értelmezhető, mint egy toxikus kapcsolat metaforájaként vagy egy régi tengerész legenda újragondolásaként. Gyönyörű, kegyetlen, zseniális. 97%

Összességében a Love, Death & Robots aktuális évadáról elmondható, hogy a megvalósítás most is remek összképet mutat, a rendezés az egyes epizódok esetében – legtöbbször – szilárdnak mondható, mégis – véleményem szerint – a történetekkel sikerült a Szent Grálként hordozott első évad mellé érnie. Súlyos, gyakran fájdalmas kérdéseket feszeget ezúttal is a sorozat és mindezt lélegzetelállító látvány mellett teszi meg, úgy, hogy a kérdéseire a választ nekünk, nézőknek kell megtalálnunk. Vajon tudunk-e tanulni történeteiből? Vagy valóban csak annyira vagyunk képesek, mint az első rész rég kihalt bolondjai? Még élő, lüktető hús a fehérlő csontokon? Egy lassan végzetébe rohanó faj szánalmas képviselői…? Sajnos néha ez utóbbit tapasztalhatjuk napjainkban is. Remélem, rá tudunk cáfolni a három, vicces robot véleményére. Ha nem, akkor elvesztünk. Végérvényesen. És meg is érdemeljük a sorsunkat…

IMDb | Netflix