Ponyva: főnév, 1. Lenből, kenderből szőtt erős durva vászon. 2. Olcsó eszközökkel hatásra törekvő, selejtes értékű, durva papírra nyomott prózai mű. Valószínűnek tartom, hogy az idézetet mindenki ismeri. Persze most nem a Ponyvaregényről lesz szó (sajnos), de azért így sem lehet senkinek oka panaszra. A mostani írásom tárgya ugyanis A csontember című film, aminek az alapja nem más, mint a fenti definíciónak megfelelő, olcsó eszközökkel hatásra törekvő rémsztori.

Lincoln Rhyme egy sztárnyomozó, akinek hihetetlen adottsága van ahhoz, hogy megfejtse a megfejthetetlennek tűnő ügyeket. Nemcsak a terepen hasít a csillaga, hanem egyetemeken előadásokat tart, és tanulmányokat, sőt könyveket is ír. Azonban egy szörnyű baleset következtében nyaktól lefelé teljesen lebénult, fején kívül csupán egy mutatóujját képes mozgatni. Életkedve teljesen elhagyta, és várja a megváltó halált, sőt még ő maga könyörög orvosának, hogy tegyenek már végre pontot erre az életnek aligha nevezhető vegetálásra. Ebben az állapotában kérik fel arra, hogy segítse a rendőrség munkáját. Egy brutális sorozatgyilkos tartja rettegésben a várost, és furcsa rejtvényeket hagy a tett színhelyén, amiket csak Rhyme képes átlátni. A nyomozásban segítségére van Amelia Donaghy járőr, ő fedezte fel egy házaspár holttestét a síneken, sőt még egy vonatot is képes volt megállítani annak érdekében, hogy ne sérüljenek a bizonyítékok. Rhyme meglátja benne az utódját, és igyekszik, finomnak éppen nem nevezhető eszközökkel és modorával segíteni Ameliának igazi helyszínelővé válnia. Közben persze Csontember nevű mániákus sorozatgyilkosunk egyre jobban durvul, míg végül olyan végkövetkeztetésre jutnak nyomozóink, amik teljesen felülírják az eddig látottakat.

Nagyon szeretem a sorozatgyilkosokról szóló filmeket, ahol a nyomozás van a középpontban. A zodiákus és a Hetedik nagy kedvenceim a témában, és véleményem szerint nehéz is őket utolérni. Nyilvánvaló persze, hogy nem egyszerű velük versenyezni, és nem is akarom összehasonlítani őket, de tény, hogy A csontember is hasonló témakörben mozog: itt is kapunk kivételes munkabírással és tudással megáldott nyomozót, és itt is egy különösen kegyetlen és agyafúrt gyilkossal állunk szemben. A csontembernél viszont a cselekményt a rejtvények és a két nyomozó kapcsolatának alakulása köré építették. Igazán izgalmas, ahogyan próbálnak versenyezni a szereplők az idővel, jók a feladványok, és a gyilkosságok is kellően kegyetlenek (sőt egyik-másik kifejezetten brutális). Különösen feszült a helyzet annak fényében, hogy ugye a főszereplőnk nem tud mozogni, így nem is tud fizikailag jelen lenni a helyszínen. Éppen ezért volt fontos, hogyan építik fel a nyomozók kapcsolatát, ebben pedig jól teljesítettek a készítők. A végkifejlet nagyon izgalmas, és Rhyme karaktere is igazán elgondolkodtató. Vajon mi mit tennénk az ő helyében? A tehetetlenség, az elkeseredettség és a tenni akarás gyönyörűen egybefonódik, és Denzel Washington kiváló ebben a szerepben (is). Tényleg minden adott, hogy egy nagyon jó kis izgalmas thrillert nézzünk és végeredményben nem is lehet csalódni, bár vannak gyengeségei a filmnek.

Kezdjük ott, hogy Angelina Jolie karaktere elég silányra és összecsapottra sikeredett. Adtak neki egy kis szomorú háttérsztorit, ami kidolgozatlan és néha még felesleges is. Csöppet sem érdekel, miért olyan, amilyen, arra meg végképp nem vagyok kíváncsi, hogyan kerülgetik egymást Rhyme-mal. A játéka sem különösebben jó vagy rossz, hozza azt, amit tud és ez még elég is lenne, csak sokszor, amikor őt helyezik a középpontba, megtörik a film ritmusa, és elveszik a feszültség. Persze nem felesleges a jelenléte, csak nem ilyen sablonos módon kellett volna megoldani. A gyilkossal leginkább az a gondom, hogy nem kap elég teret. Főleg, hogy itt van személyes indíték is, tehát kicsit alaposabban is előkészíthették volna. A csavar viszont nagyon tetszett benne. Persze nem spilázták túl, de bőven jó volt így is.

Szóval, a témakörben készült fentebb említett filmekhez ugyan nem ér fel, de egy kellemes esti kikapcsolódást tud nyújtani és az alapszituáció bőven ad elég feszültségforrást. Nem válik unalmassá egy percig sem a film. Nagyon jól játszottak az idővel, jól építették fel a cselekményt is és kifejezetten erős képeket is kapunk. Nyugodt szívvel mondhatom, A csontember minden hibája ellenére izgalmas és eredeti darab.

IMDb | mafab