„1997. augusztus 29-én kitört a harmadik világháború. Ennek a háborúnak 3 milliárd áldozata volt. Ami az emberiségből megmaradt, hamarosan újabb iszonyattal kell szembenézzen: a gépek elleni háborúval.” 20 évvel az Ítélet napja után, 2017. augusztus 29-én a Terminátor 2. - Az ítélet napja visszatért a mozikba. Nem is akárhogy: a kultikus sci-fi akció rendezője, a világ ura, a legnagyobb amatőr tengerbúvár, James Cameron digitális ráncfelvarrást és 3D-s megjelenést adott a filmhez. Cikkünkben megpróbáljuk megfejteni, mitől vált klasszikussá az 1991-es keltezésű mozi.

A kanadai születésű James Cameron, bár fizikát tanult az egyetemen, később kamionsofőrként helyezkedett el. Állítólag a Csillagok háborúja hatására fordult a filmszakma felé. A B-filmek pápája, Roger Corman (Az Usher-ház bukása, Rémségek kicsiny boltja, Terror) mellett tanulta ki a rendezői szakma csínnyát-bínnyát. Első egész estét filmje, a beszédes nevű Piranha 2.: Repülő gyilkosok botrányos lett, többek között a stábon belüli viaskodások miatt.  Az első sikert második alkotása, a Terminátor - A halálosztó hozta meg számára. Mint az ismeretes, Cameront egy lázálma inspirálta a forgatókönyv megírásában – egy lángokból kiemelkedő gép akarta elkapni. A sztori szerint az apokaliptikus jövőben a gépek és az emberek hadakoznak egymással. A Skynet computer visszaküld az időben egy cyborgot (Arnold Schwarzenegger), hogy megakadályozza az emberek vezetőjének, John Connornak a megszületését.  Az elkeseredett harcot harcot vívő emberek utánaküldik saját katonájukat, Kyle Reese-t (Michael Biehn), hogy védje meg az anyját, Sarah Connort (Linda Hamilton). Kyle és Reese összejönnek, és a lezárásban kiderül, hogy a nő gyermeket vár, akit természetesen Johnnak nevez el.

Cameron ezt követően megrendezte Ridley Scott űrhorrorjának folytatását, A bolygó neve: Halált (amit a szakma és a nézősereg szintén üdvrivalgással fogadott, és sokan jobbnak tartják az első résznél) és a Mélység titkát, utánuk pedig következhetett a Terminátor 2, ami minden idők egyik legjobb sequelje, korának legnagyobb költségvetésű mozija (ez volt az első film, amelynek gyártási költsége átlépte a 100 millió dollárt) és a számítógépes trükkök filmi felhasználásának megreformálója.

Cameron műfajt vált: míg az első rész gyakorlatilag egy slasher (ami műfajbeli társaitól abban különbözött, hogy gonosza egy jövőből érkező robot, aki lőfegyverekkel támadt az emberekre), addig a második rész egy sci-fi köntösbe bújtatott akciófilm. (A rendező már az Aliens esetében is ezt csinálta: Scott egy klausztrofób kamara-horrort rendezett, Cameron egy nagyobb és hangosabb sci-fi akciót; egyetlen idegen helyett több száz van, de az emberek is megszokszorozódtak, ráadásul egyszerű munkások helyett immáron vérprofi katonák állnak szembe a szörnyetegekkel) És a hangulat is megváltozott: a T1 nyomasztó, a jövőt megmásíthatatlannak valló felfogása a második részben eltűnik: ezt az alkotás már egy jó nagy adag optimizmus hatja át („Nincs végzet, csak ha bevégzed.”).

A halálosztó, élő szövettel rendelkező robot Arnold Schwarzenegger legikonikusabb szerepe. Az Osztrák Tölgy a '90-es évek elején már hatalmas sztár volt, ami miatt az antagonista újbóli eljátszása nem tett volna jót renoméjának, a szerepről azonban nem akart lemondani. Cameron a filmtörténelem egyik legzseniálisabb csavarjával állt elő: Arnold ezúttal a jó oldalon küzd a jővőért, ő védelmezi John Connort (egyfajta apa-fia kapcsolat is kialakul közöttük). Edward Furlong remekül alakítja a talpraesett Connort, elhisszük neki, hogy a jővőben ő lesz az emberiség vezetője.

A 8 évvel ezelőtti események után elmegyógyintézetbe zárt Sarah Connor (Linda Hamilton még Furlongnál is jobb) is jelentősen megváltozott: a múlt és a jővő démonai elől menekülő nő itt már egy harcos amazon, aki leginkább A bolygó neve badass hősnőjére, Ripley-re (Sigourney Weaver) hasonlít. Cameron később tovább gyarapítja erős női karakterei számát, gondoljunk csak a Mélység titka mérnöknőjére, a Két tűz között háziasszonyára, Hellenre (Jamie Lee Curtis), aki végül titokosügynökké válik, vagy a 11 Oscart bezsebelő Titanic arisztokrata hölgyére (Kate Winslet), aki a vagyon helyett a szerelmet választja.

Mivel Schwarzi átkerült az emberek oldalára, a sötét oldalon is valami emlékezetest kellett prezentálni. A Skynet által visszaküldött T1000-es modell mimetikus polialoidból, azaz folyékony fémből áll, amely bármi vele egyező térfogatú dolognak fel tudja venni az alakját. Cameron A mélység titkában kikisérletezett morfing-technológiát fejlesztette tovább az új típusú gyilkológép megvalósításához (az ILM szakemberei által készített effektekre 8 millió dollárt költöttek, ami több, mint az első rész teljes költségvetése!). Cameron tökéletesen castingolt, amikor a szerepet az addig ismeretlen Robert Patricknek adta: Patrick arckifejezése olyan hideg, mint a karakterét alkotó anyag, szenvtelen alakításának köszönhetően gyakorta lopja el a show-t. A híresen perfekcionista Cameron arra kérte a színészt, hogy tanuljon meg úgy újratölteni, hogy nem néz rá a fegyverére - és ez egy teljesen logikus dolog, hiszen egy ölésre programozott robot nem tököl ilyesmivel.

A film legnagyobb erőssége azonban kétségkívül a hihetetlenül nagy prezicitással összerakott akciójelenetek: a valóban felépített díszletek mindig úgy robbanak szét, ahogyan kell, a bombasztikus akciószcénák közt Arnold az egyetemes popkultúrába már teljesen beivódott egysoros beszólásokat szór (pl. "No problemo!"), Cameron pedig ismét egy érdekfeszítő történetet mond el az emberekről és a társadalomról. Szóval nem véletlenül lett ez a film örök klasszikus.

A Terminátor 2. - Az ítélet napja szeptember 13-ig premier előtti vetítéseken látható a pesti Corvin Moziban, szeptember 14-től kezdve pedig országszerte közel 30 moziban, Budapesten és a megyeszékhelyek többségén is vetítik (természetesen az eredeti, '91-es magyar szinkronnal).