Előző
[Érkezik]
Horrorhíradó
Készen álltok egy kemény menetre? Igen? Akkor toljuk tovább a Péntek 13 franchise-t! Előre szólunk, most aztán tényleg belevetjük magunkat a borzalmak tengerébe: a sorozat a hatodik rész után intenzív mélyrepülésbe kezdett…
Friday the 13th Part VII: The New Blood
Péntek 13. - VII. rész: Friss vér (1988)
Az elmúlt héten egy szinte különválasztható trilógiáról értekeztünk, a Péntek 13 franchise negyedik, ötödik és hatodik részéről, melyben megismerkedtünk Tommy Jarvisszal, Jason nemezisével. A rendkívül jó negyedik epizódot egy középszerű folytatás követte, melyben viszont a csattanó még a realitás szintjén tartotta a sorozatot, és próbált újítani, de a hatodik résznél, annak ellenére, hogy egy korrekt, élvezhető és szórakoztató darab készült, szerintem elvetették a sulykot. Azzal, hogy a közönség kérésére visszahozták Jason Voorheest a halálból, sőt az oszladozó hullája éledt fel, egy villámcsapásra, az egész sorozat átcsapott egy misztikus irányba, amit már abszolút nem lehet komolyan venni, és én mélyen csalódott is voltam, hisz reméltem, hogy majd a mentálisan sérült Tommy veszi át a hírhedt hokimaszkot, a már szinte tényleg mítosszá halványuló ikontól.
2003-ban összeeresztették a tinédzserek rémálmait, Freddy és Jasont, amiről már megemlékeztünk, de ebben a cikksorozatban is elő fog kerülni, de gondoljunk bele: még melyik horrornagyágyúval lehetett volna még összezárni a kristály-tavi ámokfutót? Bőrpofával, Ashsel, vagy esetleg Carrie-vel? Utóbbi egészen bugyuta ötletnek tűnik, mégis megtörtént. Bár nem közvetlenül, de a hetedik epizód, a Friss vér középpontjában egy telekinetikus erővel bíró lány áll, akit Tinának hívnak (nem, ő nem az a Tina, akit felkoncol egy pengés kesztyűs rém, az álmában).
Tinát gyermekkorában erős lelki trauma éri: nem elég, hogy apja bántalmazza az anyját, az egyik ilyen esetnél a kislány olyan dührohamot kap, hogy közvetve, de apja halálát okozza, amit évekkel később, már tinédzserként sem tud feldolgozni. Pszichológusa szerint, akinek természetesen hátsó szándékai vannak a lány képességeit illetően, úgy gondolja, a legjobb az lesz, ha a lány és édesanyja visszaköltöznek eredeti házukba, ahol a tragédia is történt, a Kristály-tó mellé – amit egyébként az előző epizódban átneveztek, de ilyen apróságon nem akadt fent a forgatókönyv. Tina természetesen küzd önmagával, rémálmaival és bűntudatával, valamint imponálni is akar a vele, egykorú fiataloknak, akik a szomszédba érkeztek kikapcsolódni a szünetre. Az egyik telekinetikus kitörés következtében viszont véletlenül feltámaszt egy évek óta nyugvó legendát, aki a vízfelszín alatt várja, hogy végre újra gyilkolhasson: Jasont.
Meg kell hagyni, érdekes alapötlet, hogy kimondatlanul is, de Stephen King karakterét tették ezúttal központba, meglovagolva a misztikus szálat, hisz már oly mindegy a sorozatnak, komolyan venni nem lehet. Ennek ellenére a hatodik epizóddal ellentétben nem engedték el magukat a készítők, a hangulatot próbálták nyomasztóra festeni, poénok nem igazán csattannak, de belek sem, ami az előző részekhez képest tényleg meglepő, s bár a titokzatos gyilkos szemszögéből való kamerázásról abszolút leszoktak, nem látunk emlékezetes, explicit jeleneteket, kivéve egy-kettőt. A film legnagyobb hibája, a nevetséges finálén kívül, hogy a jó alapszituáció ellenére nem bontakoztatták ki a telekinteikus képességeket, Tina egy órán keresztül szenved, de az erejét csak az utolsó pillanatokban kezdi használni, ami természetesen a film csúcspontja. Összességében, ahogy Lewis is megfogalmazta egy beszélgetésünkben, egy óriási kihagyott ziccer a film, így tőlem is csak közepes értékelést érdemel.
5/10
(Levente)
Érdekességek a hetedik résszel kapcsolatban:
Freddy vs Jason elnapolva
Kevesen tudják, de valójában ebben a részben valósult volna meg a később Freddy vs Jason néven elhíresült crossover. Csakhogy a Paramount és a New Lince Cinema összeveszett, így a projektet egy ideig jégre tették.
Carrie
A „Jason vs Carrie” ötlete a final girlök szerepének továbbgondolásából (na meg Krueger igazolt hiányzásából) eredt: mindig van egy jó csajszi, aki a slasherfilmek végén megküzd a gonosz gyilkossal – miért ne lehetne őt egy kicsit felturbózni?
A jó munkához csak idő kell…
A Friss vér a leggyorsabban elkészített Péntek 13.-rész – körülbelül 5 hónapig tartottak a munkálatok. (Ebben benne volt az írás, a castingolás és a forgatás ideje is!)
…és felkészült stábtagok
Emlékeztek még erre a darab húsra csajra az ötödik részből? (Tudjátok, őt is kicsinálta Jason.) Nem? Én sem. De a legnagyobb gáz, hogy a készítők sem: a lányt játszó Kerry Noonant simán behívták a hetedik rész szereplőválogatására. Ott persze kiderült a „turpisság”.
A kis kukacos
Kane Hodder (a színész, aki Jasont alakította) mindent megtett a filmért, egy jelenetben még élő kukacokat is evett.
Szép álmokat!
A hetedik epizód legdurvább gyilkossága egyértelműen a „hálózsákos móka”, amelyet többször is újra kellett vágni, annyira „durván jól” sikerült.
Ég a gyertya, ég...
Kane Hoddert tényleg felgyújtották a fináléban: Jason kb. 40 másodpercig égett.
Michael Douglas vs Jason
Emlékeztek még a Végzetes vonzerő című filmre? Tudjátok, ez az a film, amelyben Michael Douglas először félrekettyintett, aztán alig tudta lerázni szeretőjét, Glenn Close-t. Végül is, ahogy a film befejezésében is láthattátok, {spoiler}megoldotta az ügyet. Vagy mégsem?{/spoiler} Valami ilyesmi lehetett a Friss vér eredeti lezárása is, de mivel a Végzetes vonzerő már felhasználta az ötletüket, a Paramount kidobta az egészet a francba, és gyorsan kreáltak egy új befejezést.
Friday the 13th Part VIII: Jason Takes Manhattan
Péntek 13. - VIII. rész: Jason Manhattanben (1989)
Anyám, borogass. Mit lehet írni erről a részről? A franchise ereje valahol a hetedik rész környékén kezdett el elfogyni, ebben a részben pedig már tényleg nincsen semmi szufla. Jason megint valami „triviális” módon életre kell, hogy aztán újra egy halom tinit küldjön az örök vadászmezőkre. Persze van egy kis „csavar” a dologban, a hentelés ezúttal egy óceánjáró hajón történik, amely éppen a Nagy Alma felé tart…
Az izolált környezetben lenne kraft, de minden hiába, hiszen nyolcadszorra is ugyanazt látjuk. Viszont nincs se Tommy Jarvis, se Carrie, Jason nemezis nélkül maradt, ugyanazokat a sablonokat és kliséket puffogtatják el szépen sorjában. Nekem ez már nem elég, a franchise látványosan elfáradt.
Viszont ha egy merőben más állapotban állunk hozzá ehhez a részhez, akkor minőségi szórakozásban lehet részünk. Vegyük is fel azt az ominózus „leszarom” felirattal elátott, sötétszürke keretű napszemüveget! Először is, hatalmasat nevethetünk magán a címen. Jason Manhattanben? Tényleg? Na persze. Indítványozom, hogy kereszteljük át a címet. A „Jason a Manhattanbe tartó hajón” vagy a „Jason a Manhattan melletti sikátorokban” cím pont megteszi. (Egyébként van hivatalos átkeresztelés is: Borzalom New Yorkban. Ami azt illeti, találó.) Körülbelül 5 percet tartózkodunk ténylegesen New York Cityben. Na de haladjunk is tovább! Mi van még? Hatalmasakat szakadhatunk a teleportáló hokimaszkoson, aki olyan gyorsan változtat pozíciót, hogy komolyan leizzadhat egy-egy ilyen manőver során… És akkor az idióta, erőltetett, minden ötödik percben felcsendülő rockzenéről még nem is szóltam.
A befejezés is mámorító. Mikre nem képes a New York-i csatornalé, még egy rettegett sorozatgyilkosból is ártatlan kisgyermeket csinál…
Szóval nem csoda, hogy a nyolcadik epizód után egy „reboot” következett…
4/10
(Lewis)
Jason Goes to Hell: The Final Friday
Péntek 13. - IX. rész: Jason pokolra jut (1993)
Attól tartok, hogy én is a pokolra jutok… Végig fogom nézni a franchise összes darabját. Majd ott találkozunk. Viccet félretéve, nem tudom, hogy sírjak vagy inkább nevessek. Az alkotók is érzékelhették a hirtelen minőségromlást, de a Paramountnak esze ágában sem volt (újra) feltámasztani Jasont, inkább megállapodtak a New Line Cinemával. „Freddy cége” végre elkezdhette tető alá hozni a régóta beigért crossovert, megkapták a hokimaszkos gyilkos karakterének jogait. A Freddy vs Jason előtt még csináltak néhány „bemelegítő” részt, hogy egy kicsit jobb színben tüntessék fel a kristály-tavi gyilkost…
A kilencedik, Jason pokolra jut alcímet viselő epizód tulajdonképpen egy „reboot”: a film valahol a második rész cselekménye után veszi fel a fonalat, a többi folytatást ignorálták. Az első rész rendezője, Sean Cunningham is visszatért, hogy producerként felügyelje a munkálatokat. Jason megállíthatatlan, már több mint 70 embert megölt, a Kristály-tavi tábor rég bezárt, az emberek rettegnek. Az FBI hajtóvadászatot indít a sorozatgyilkos ellen, akit végül sikerül is „elkapniuk” – roppant hatásos módon darabokra robbantják. Maradványait a hullaházba szállítják, ahol a dobogó szív láttán meglepődő doktort megszállja Jason lelke, hogy az ő testében folytassa az öldöklést. Hamarosan kiderül, hogy a gonoszt csak egy vér szerinti rokon pusztíthatja el, no meg persze a mágia ereje…
Sajnos ezt a filmet már semmi sem menti meg az enyészettől. A sztori – a rengeteg újítás ellenére – bődületesen unalmas és érdektelen. Idióta karakterek cikáznak ide-oda, senkiért nem tudunk izgulni, egyedül Creighton Duke „zombivadász” figurájában lenne potenciál, ha esetleg lenne szíves a képernyőre fáradni (nagyon kevés játékidőt kapott). A családi szál hatalmas vakvágány, én nem erőltettem volna. Jasonnel is mocskosul elbántak: a hokimaszkos rémet igazából csak a film első és utolsó perceiben látjuk, a „testrablós” vonal nem teszi lehetővé, hogy emlékezetes, igazi „Voorhees-féle” henteléseket kapjunk. Ráadásul a film mindent meg akar magyarázni, mindenről lehull a lepel – egyszerűen kiapad a karaktert övező misztikum, ugyanúgy, mint Freddy Krueger esetében…
Sajnos: 3/10
(Lewis)
Nyalánkságok a kilencedik résszel kapcsolatban:
Romero vs Jason
Creighton Duke (Steven Williams) karaktere tisztelgés George A. Romero erős fekete főhősei előtt.
A jó munkához csak idő kell #2
A film forgatókönyve négy nap alatt készült el. I have a bad feeling about this…
Freddy vs Jason... végre
A film befejezése, avagy a Freddy vs Jason crossover megpendítése:
Ash vs Jason?
Egy pillanatra a Necronomicon is feltűnik!
Uram, adj erőt és türelmet…
*4. rész
*
